A nyugat-balkáni országok parlamenti elnökeinek nyolcadik konferenciáját megnyitó beszédében a házelnök hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációja mellett.
Az Európai Uniónak, mind az Európai Bizottságnak, mind az őt mandátummal ellátó tagállamoknak lépniük kell a Nyugat-Balkán érdekében, ha ugyanis az EU ezt nem teszi meg, "akkor lesz más, aki betölti ezt a geopolitikai űrt" - mutatott rá.
Kövér László hozzátette: az instabil és feszültségektől terhelt Nyugat-Balkán komoly kockázatot jelent Közép-Európának és egész Európának.
Kifejtette: "Magyarországot a szókimondása miatt gyakran érik politikai támadások", aminek leginkább az az oka, hogy nyíltan beszél a problémákról, nem burkolja be "az Európát gyengítő gondokat a politikai korrektség leplébe". Ezt azért teszi, mert csak a probléma beazonosítása, megnevezése és őszinte, tabuk nélküli megvitatása révén juthatunk el annak megoldásához - magyarázta.
Úgy vélte, Magyarország a Nyugat-Balkán iránti elkötelezettségét folyamatosan fenntartja és bizonyítja. Kétoldalú politikai kapcsolatai mindegyik országgal kiegyensúlyozottak, a vitás kérdéseket rendezi, rendszeresek a felsőszintű politikai találkozók - sorolta. Közölte: a régió fejlődése és stabilitása alapvető biztonságpolitikai érdeke Magyarországnak, Délkelet-Európa stabilitásának garanciája pedig a régió országainak mielőbbi eredményes euroatlanti integrációja.
Megjegyezte: nagyon fontos, hogy az Európai Uniónak legyen hiteles stratégiája a régióra.
Az Országgyűlés elnöke kiemelte: mivel Magyarország elkötelezett a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációja mellett, "konkrét szellemi tőkével" is támogatja a régió országait, mivel megosztja az európai uniós csatlakozásakor szerzett tapasztalatait a partnerekkel.
Felidézte: a magyar csatlakozás egyik legfontosabb eleme volt a szomszédságpolitika, hiszen a határon túli magyar közösségek helyzete kulcsfontosságú. A Kárpát-medencében szomszédos országokkal "korábban is és jelenleg is a vitás kérdéseink rendezésére törekedtünk", és "mi magyarok tudjuk, hogy ez nem könnyű sem Közép-Európában, sem Délkelet-Európában" - fogalmazott. Kiemelte: ennek ellenére fontos együttműködni a viták rendezésében.
Kitért rá: a regionális együttműködés vezetett el a visegrádi csoport (V4) megerősödéséhez is, és a V4 mára "politikai tényezővé nőtte ki magát, figyelnek ránk az unióban". A V4 minden országának fontos az EU nyugat-balkáni bővítése, ez a kérdés a jelenlegi magyar elnökségi programban is nagy hangsúlyt kap - mondta.
Kövér László úgy látja, "a nyugati államok politikusainak, tisztviselőinek egy jelentős része nem érti, vagy nem akarja érteni a Nyugat-Balkán népeinek törekvését egy jobb életre". Meg kellene szüntetni a megosztottságot Európában, amihez meg kell értetni a nyugati partnerekkel, hogy "mi Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában kik is vagyunk". Ehhez európai egység kell, "ahol tiszteletben tartják az önazonosságunkat, és ahol őshonos közösségeink megkapják a nemzetközi, európai uniós és államokon belüli jog szerint járó tiszteletet" - vélekedett.
Közölte: vannak biztató jelek, hiszen több olyan uniós ország van, amelynek fontos a Nyugat-Balkán. Jó példa lesz erre a bolgár EU-elnökség a következő félévben, és bizonyára kiváló lehetőséget kínál a figyelem Nyugat-Balkánra irányítására a 2020 első felében esedékes horvát elnökség - mutatott rá.
A házelnök emlékeztetett: a V4-es és a nyugat-balkáni országok külügyminisztereinek október eleji budapesti találkozóján a résztvevők hangsúlyozták, hogy a Nyugat-Balkán biztonságának garanciája az EU- és NATO-csatlakozási folyamatok felgyorsítása.
Kövér László szerint ahhoz, hogy a Nyugat-Balkán európai uniós integrációja újra a figyelem középpontjába kerüljön, elsősorban országonkénti elbírálást kell alkalmazni, vagyis azonos európai uniós elvárásokkal, világosan lefektetett feltételrendszerrel, de differenciált megközelítéssel tekintettel kell lenni az államok sajátosságaira. Emellett az Európai Uniónak el kell fogadnia egy új nyilatkozatot a bővítési perspektíva megerősítéséről, amelyben világosan látszik a Nyugat-Balkán országai számára a belépés lehetősége - mondta.
Azt is fontosnak nevezte, hogy rendszeresen kerüljön sor állam- és kormányfői találkozókra az EU és a Nyugat-Balkán országai között, kizárólag a bővítés kérdéskörével foglalkozó Európai Tanács ülésekre, továbbá rendkívüli parlamenti elnöki találkozókra az uniós tagállamok nemzeti parlamentjei, az Európai Parlament és a Nyugat-Balkán országok parlamenti elnökeinek részvételével a bővítésről.
