A szakértőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy Emmanuel Macron francia államfő hétfőn aláírta az új terrorelhárítási törvényt, amely átültetette az általános jogba a november 1-jén véget érő rendkívüli állapot idején a terrorizmus elleni harchoz használt eszközök egy részét. Ilyen a prefektúrák által elrendelhető házkutatás és házi őrizet, valamint az imahelyek bezárási lehetősége. Megerősítették az igazoltatásokat a határok és a pályaudvarok környékén.
Soós Eszter Petronella szerint ha a törvényt 15-20 évvel ezelőtt hozták volna, az nagy társadalmi felháborodást okozott volna, most azonban hatalmas társadalmi támogatottság mellett fogadták el.
Mint mondta, a rendkívüli állapothoz képest alapvető különbség, hogy a szigorított intézkedéseket nem bármikor, hanem célzottan, kizárólag terrorgyanú esetén alkalmazhatják a hatóságok.
Kitért arra, hogy a közvéleménykutatások szerint az emberek 80-90 százalék körüli arányban támogatják a különböző intézkedéseket. A legvitatottabbak a privát szférát érintők. Az egyik megismerhetővé teszi a terrorizmussal gyanúsított személyek közösségimédia-felhasználását a hatóságok számára, azonban még ennek az intézkedésnek a támogatottsága is 55 százalékos.
Soós Eszter Petronella szólt arról is, hogy az új terrorelhárítási törvény nem kapott különösebb külföldi kritikát, ez véleménye szerint annak tudható be, hogy Európában a terrorizmus "kicsit átrajzolja a prioritásokat". Nyugat-Európában a jogállam folyamatosan változik, tolódik a liberális demokrácia felől a biztonságra törekvő demokrácia felé, és a francia törvény nagyon fontos szimbolikus pont ebből a szempontból - mondta.
