A Financial Times szerdai beszámolója szerint London beleegyezett abba, hogy maradéktalanul teljesíti az unióval szembeni fizetési kötelezettségeit a Brüsszel által meghatározandó mértékben.
A londoni gazdasági napilapnak név nélkül nyilatkozó, a tárgyalásokra rálátó diplomaták szerint mindkét fél álláspontja az, hogy most nem kell végleges összegben megállapodni, a brit kormány azt viszont el akarja kerülni, hogy egyetlen nagyobb pénzösszeget kelljen befizetnie. Ehelyett London olyan mechanizmust dolgoz ki, amelynek alapján a következő években folyamatosan kalkulálják a kifizetéseket, ahogy az egyes konkrét kötelezettségek aktuálissá válnak.
E modell alapján például az EU-alkalmazottak nyugdíjának kifizetéséből Nagy-Britanniára háruló hozzájárulási kötelezettségeket éves költségmeghatározás alapján fizetné a brit kormány. Ez azt is jelenti, hogy a "Brexit-számla" végleges összege csak akkor lesz ismert, amikor az utolsó olyan nyugdíjas EU-alkalmazott is meghal, akinek nyugdíjához a korábban vállalt kötelezettségek alapján Londonnak anyagilag hozzá kell járulnia, és ez minden bizonnyal évtizedekre van még - áll a Financial Times beszámolójában.
A lap diplomáciai forrásai szerint ezek az évtizedekre elnyúló pénzügyi kötelezettségek bruttó 100 milliárd euróig terjedhetnek, de a nettó brit kifizetések, amelyekből leszámítolják a Nagy-Britanniának járó térítéseket, nem érnék el ennek az összegnek a felét sem.
Az Európai Unióval szembeni brit pénzügyi kötelezettségek ügye mindazonáltal csak az egyike azoknak a sarkalatos kérdéseknek, amelyekben az EU álláspontja szerint érdemi előrelépést kell elérni ahhoz, hogy a Brexit-tárgyalásokon tovább lehessen lépni a brit távozás feltételrendszerének meghatározását célzó jelenlegi szakaszból a brit EU-tagság megszűnése utáni kapcsolatrendszerről - mindenekelőtt a kereskedelmi kapcsolatokról - szóló második szakaszba.
London szeretné, ha a december közepi EU-csúcson ez megtörténne, de az Európai Bizottság addig tényleges haladást tart szükségesnek a külföldi EU-állampolgárok majdani jogosultságainak garantálásában, illetve az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzési rendszer kidolgozásában is.
Az EU-val szembeni brit pénzügyi kötelezettségekről Theresa May brit miniszterelnök nemrégiben azt mondta: nem szeretné, ha Nagy-Britannia EU-partnerei attól tartanának, hogy a brit EU-tagság megszűnése miatt többet kellene befizetniük az Európai Unió költségvetésébe, vagy onnan kevesebbet kapnak.