Rontotta a brit gazdaság növekedésére adott előrejelzését az IMF

Rontotta a brit gazdaság idei növekedésére adott előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF), és jövőre is további lassulást vár, mindenekelőtt a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát övező üzleti bizonytalanságok miatt.

Az IMF szerdán Londonban ismertetett országjelentése szerint a pénzügyi szervezet 2017 egészére a brit hazai össztermék (GDP) 1,6 százalékos növekedését valószínűsíti az eddigi előrejelzésében szereplő 1,7 százalék helyett, jövőre pedig 1,5 százalékos növekedésre számít.

A prognózis módosításának indoklásában az IMF kifejti, hogy a nagy-britanniai beruházások növekedési üteme máris elmarad attól a szinttől, amelyet a jelenlegi erőteljes világgazdasági növekedési környezetben várni lehetne, és az üzleti vállalkozások várhatóan továbbra is halasztják beruházási döntéseiket mindaddig, amíg nem körvonalazódik konkrétabban Nagy-Britannia és az EU jövőbeni kereskedelmi kapcsolatainak feltételrendszere.

Az IMF megállapítása szerint az Európai Unióval folyó Brexit-tárgyalások jövőbeni fejleményei jelentik az üzleti bizonytalanság egyik fő forrását, ha ugyanis a tárgyalási folyamat elakad, és Nagy-Britannia rendezetlen körülmények között lép ki az unióból, az a befektetési termékek meredek árfolyamzuhanását okozhatja. Ráadásul a brit folyómérleg-egyenleg jelentős hiánya is sebezhetővé teszi a brit gazdaságot a befektetői várakozások változásaitól - áll a valutaalap értékelésében.

Az IMF-elemzés hangsúlyosan kitér a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorra is a Brexit-folyamattal összefüggésben. A szervezet kiemeli, hogy a pénzügyi szolgáltatási ágazat termeli meg az éves brit GDP-érték 7 százalékát, a brit költségvetés adóbevételeinek 10 százalékát, a teljes brit export 14 százalékát adja.

Az IMF szerint ezt a szektort kiemelt mértékben érintené, ha a Brexit-folyamat végére nem születik olyan megállapodás, amely lehetővé teszi a Londonban működő pénzügyi szolgáltatási cégek további tevékenységét az Európai Unió piacán.

E kockázatra nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet.

A legrészletesebb elemzést erről a kockázatról az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég készítette. A ház modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban 40-50 százalékkal zuhanna, 18-20 milliárd font (6500-7200 milliárd forint) bevételkiesést és 31-35 ezer munkahely megszűnését okozva a Cityben.

Ez azonban csak a közvetlen hatás lenne, a tovagyűrűző másodlagos hatások miatt még további 14-18 milliárd font bevétel és 34-40 ezer munkahely kerülhet veszélybe. A legrosszabb forgatókönyv szélsőértékhatása így akár 38 milliárd font (csaknem 14 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben az Oliver Wyman londoni elemzői szerint.

Egy másik elemzőház, a Centre for London ugyanerről összeállított tanulmánya szerint ha London pénzügyi központja elveszíti hozzáférését az Európai Unió egységes belső piacához, az 70 ezer citybeli pénzügyi szolgáltatási munkahely megszűnéséhez vezethet.

A cég szerint ez katasztrófával érne fel, mivel London teljes önálló exportján belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot (csaknem 36 ezer milliárd forintot), a londoni gazdaság teljes exportjának 50 százalékát.

Legfrissebb