Az év végén meglepetésszerű miniszterelnök-váltás történt, Beata Szydlo eddig kormányfő helyét Mateusz Morawiecki gazdasági menedzser, bankszakember vette át. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt, mely decemberben rekordmagasságú, 50 százalékos népszerűségi mutatót ért el, a kormányfőváltást a gazdaságpolitika előtérbe helyezésével magyarázta.
Morawiecki eddig a pénzügyi és a fejlesztési tárcákat vezette. A lengyel kommunista rendszerrel szembeni ellenzéki tevékenységéről ismert, hagyományos értékekre hivatkozó politikus az erősödő gazdaság és a bőkezű társadalompolitikai programok kölcsönhatásának kihasználására törekszik.
Elemzők szerint az egyenletes lengyel gazdasági növekedést (a GDP-növekedés idén várhatóan 4,3 százalék lesz) többek között a lakossági fogyasztás növekedése ösztönözte, ami az 500+ családtámogatási programmal függ össze. A közel 4 millió gyermek után járó, a hazai össztermék 3,1 százalékát kitevő családi pótlék kifizetését viszont a lengyel gazdaság Achilles-sarka, a nagymértékű áfacsalások kezelése tette lehetővé, az adóbehajtás a tavalyi évhez képest 30 milliárd zlotyval (2,2 ezer milliárd forint) nőtt.
A szegénység határán élők számát jelentősen korlátozó, a születések számát is enyhén növelő családtámogatási program mellett megindult az olcsó bérlakások építését célzó kormányprogram is.
Kedvezménynek tekinthető az előző, 2011-2015 között regnáló kormány által felemelt nyugdíjkorhatár visszaállítása is: a nők 60, a férfiak 65 éves korukban mehetnek újból nyugdíjba.
A gazdasági szakértők kedvezőnek tartják, hogy a munkanélküliségi ráta októberben és novemberben is 1991 óta a legalacsonyabb volt, 6,6 százalékra csökkent. Az iparban január óta több mint 220 ezer új munkahelyet teremtettek, ami az egész Európai Unió új munkahelyeinek 66 százaléka.
Bár Varsó a közös európai valuta bevezetését az euróövezet állapotától teszi függővé, a lengyel gazdaság most is megfelel a maastrichti feltételeknek, az államháztartás hiánya várhatóan jócskán 3 százalék alatt marad.
A nemzeti valutát egyelőre megőrizni szándékozó lengyel kormány elutasítja a kétsebességes Európa koncepcióját. Az EU megreformálásáról folytatott viták során kiállt a tagállami hatáskörök széles körű megőrzése, a nemzeti parlamentek szerepének megerősítése mellett.
Saját hatáskörében kezelné Varsó az idén megkezdett igazságügyi reformot is, amely a lengyel ellenzék szerint veszélyezteti a bíróságok függetlenségét. Ez ügyben többek között a Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) polgári mozgalom által szervezett utcai tiltakozásokat viszont apadó részvétel jellemezte. Megosztottság, csökkenő támogatottság jellemzi egyelőre a parlamenti ellenzéket is.
Az igazságszolgáltatási reform kapcsán az Európai Bizottság december végén megindította az uniós alapszerződés hetes cikke szerint eljárást a két éve Lengyelországgal szemben folytatott jogállamisági eljárás keretében.
Varsó politikai indíttatásúnak minősítette a lépést, mindazonáltal készségét fejezte ki a Brüsszellel e témában kezdett párbeszéd folytatására.
Az EU-tagságot decemberben a lengyelek 85 százaléka támogatta. Az európai viszonylatban is kiemelkedő mutató azzal magyarázható, hogy a történelem során többször a nagyhatalmak küzdőterévé vált, önálló államiságának visszaszerzéséért keményen megküzdő ország geopolitikai jelentőséget tulajdonít a szervezetnek, amint a NATO-tagságnak is.
Varsó ezért is sikernek könyvelte el, hogy az észak-atlanti szövetség tavasszal mintegy ezerfős nemzetközi zászlóaljat telepített az ország északkeleti részébe, Alsó-Sziléziában pedig egy 3 és fél ezer fős amerikai páncélos dandár állomásozik.
Az Egyesült Államokat a középhatalmi ambíciókat tápláló Lengyelország a nyugati civilizáció hagyományos értékeit valló stratégiai szövetségesének tekinti. E viszony az amerikai katonai jelenléten túl energiabiztonsági értelemben is megerősítést nyert a Három Tenger Kezdeményezés államfőinek júliusi varsói csúcstalálkozóján, amelyen Donald Trump amerikai elnök is részt vett. Ősszel aláírták az amerikai cseppfolyósítottgáz-szállításokra 2022-ig érvényes szerződést, amelyet Varsó fontos tényezőnek tart az észak-déli irányú infrastrukturális hálózat fejlesztése szempontjából is.
A közép-európai EU-tagországok gazdasági érdekeit összehangoló kezdeményezést a visegrádi csoport mellett Varsó fontos regionális formátumnak tekinti. Lengyel elemzők szerint a térséget összekötő infrastrukturális fejlesztések megvalósítása - a létező kelet-nyugati irányú infrastruktúra túlsúlyával szemben - növelné az Európa keleti térségében fekvő országok gazdasági erejét és stabilitását. A regionális együttműködés alappillérének továbbra is a lengyel-magyar együttműködést tartják, mely azt követően is, hogy az év közepén Budapest vette át a V4-elnökséget, számos kétoldalú találkozóban, kezdeményezésben, köztük az éppen véget ért lengyelországi magyar kulturális évad eseményeiben nyert megerősítést.
Lengyelország jövőre ünnepli függetlensége visszaszerzésének 100. és a lengyel parlamentarizmus születésének 550. évfordulóját. Ősszel a helyhatósági választások nyitják meg a 2020-ig tartó választási folyamatot, melynek során a lengyelek meggyőződhetnek arról, mennyire élnek még a nemesi köztársaság (Rzeczpospolita) demokratikus, szolidaritásra épülő hagyományai.
