Banai Péter Benő szerint a hiány és az államadósság alakulását a kedvező reálgazdasági folyamatok határozták meg, így a várhatóan 4 százalék feletti GDP-bővülés, a 10 százalék feletti reálbér-növekedés, illetve a foglalkoztatottak számának emelkedése.
Az államtitkár megjegyezte: amennyiben az EXIM kitettségeit a kormány álláspontjának megfelelően a kormányzati szektoron kívülre sorolják a brüsszeli vita lezárultával, akkor az év végi államadósság a GDP 72,4 százalékra mérséklődött a 2016 végi 73,9-ről. Az EXIM-mel együtt számított mutató a 76 százalékos szintről 74,5 százalékra csökkent - tette hozzá.
Banai Péter Benő kiemelte, hogy az adóhatóság bevételei az adócsökkentések ellenére nőttek, 609 milliárd forinttal haladták meg a 2016-as szintet. Csak a foglalkoztatással kapcsolatos adóbevételek 340 milliárddal emelkedtek - tette hozzá.
A központi költségvetés pénzforgalmi hiánya 1973,9 milliárd forintot tett ki tavaly, ami GDP-arányosan 5 százalék felettinek felel meg - mutatott rá az államtitkár, aki azt is hozzátette, hogy az európai uniós programok előfinanszírozása áll a viszonylag magas pénzforgalmi hiány hátterében.
A magyar állam hozzávetőleg 1000 milliárd forinttal előlegezte meg az európai uniós projekteket, ezt az összeget ugyanakkor bevételként el kell könyvelni az uniós módszertan szerinti hiány számításánál - hangsúlyozta.
Az uniós programok összes kiadása 2555 milliárd forint felett volt, ami 466 milliárddal haladta meg a 2016-ost - mondta Banai Péter Benő. Ez a magas kiadás relatív alacsony bevétellel párosult: 1015 milliárd forint érkezett az államkasszába Brüsszelből 2017-ben, amiből 633 milliárdot decemberben utalt az Európai Bizottság - tette hozzá.
Magasabb kiadása keletkezett az államnak 2017-ben a lakástámogatások felfutásának köszönhetően is, 35,5 milliárd forinttal lett magasabb a lakástámogatások összege 2016-hoz képest - jegyezte meg az államtitkár. Életpálya modellekre, beruházási programokra, például a vizes világbajnokság megrendezésére 1074 milliárd forinttal többet költött az állam - tette hozzá.
A központi költségvetés helyzetét a kamatkiadások csökkenése segítette tavaly, 70 milliárd forinttal alacsonyabban alakultak a nettó kamatkiadások 2017-ben - jegyezte meg az államtitkár.
Az államtitkár szavai szerint a kedvező reálgazdasági folyamatok jó alapot nyújtanak ahhoz, hogy a hiány 2018-ban 2,4 százalék alatt maradjon és az államadósság tovább csökkenjen.
Kérdésére elmondta, hogy a parlamenti választásokat megelőzően technikailag sem lehetséges a költségvetés elfogadása. Célszerűnek nevezte, hogy az Országgyűlés már az új összetételében tárgyaljon és szavazzon a jövő évi költségvetésről. A másik közjogi aspektus szavai szerint pedig az, hogy a hatályos jogszabályok alapján elég az őszi ülésszakon beterjeszteni az Országgyűlés részére a mindenkori kormánynak a törvényjavaslatot. "Tehát azt gondolom, erre a kérdésre a választások után célszerű visszatérni" - mondta.
A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői közlése szerint a tavaly decemberi 334,9 milliárd forintos hiánnyal 1973,9 milliárd forint pénzforgalmi hiánnyal zárta az elmúlt évet az államháztartás központi alrendszere.
A módosított pénzforgalmi hiánycél 1200,8 milliárd forint volt 2017-re.
Az NGM rövid közleménye szerint a központi költségvetés 1904,2 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 142,2 milliárd forint hiánnyal zártak, míg az elkülönített állami pénzalapok 72,5 milliárd forint többletet értek el tavaly.
Egy évvel korábban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 848,3 milliárd forint volt, 388,9 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A központi költségvetés 771,6 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 75,2 milliárd forint, az elkülönített állami pénzalapok pedig 1,5 milliárd forintos hiánnyal zártak 2016-ban.
