Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság kedden tette közzé bővítési stratégiáját, amelyben elképzelhetőnek nevezte Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozását, ám ahogy a brüsszeli testület, úgy a szerb államfő is leszögezte: ez nem garantált csatlakozási időpontot jelent, mindazonáltal derülátó üzenetet közvetít Szerbiának, azt mutatja, hogy az eddigi törekvések nem voltak hiábavalók. "Szerbia először kapott jelzést a csatlakozás várható időpontjáról, és ezt a lehetőséget meg kell ragadni" - fogalmazott Aleksandar Vucic.
A teljes jogú európai uniós tagságig vezető úton Szerbia legfontosabb feladata a Koszovóval fenntartott viszony rendezése lesz, ám a Horvátországgal, illetve a Bosznia-Hercegovinával közös határszakasz pontos vonalát is meg kell határozni - emelte ki a szerb elnök.
Aleksandar Vucic nemzeti konzultációt kezdeményezett a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezéséről. Ehhez kapcsolódóan elmondta: a politikai vezetés felkínál majd egy megoldást, ám végül az állampolgároknak kell dönteniük arról, mit szeretnének, Európában látják-e Szerbia jövőjét - ami azt jelenti, hogy ezért bizonyos árat kell fizetni -, vagy azt szeretnék inkább, hogy minden úgy maradjon, ahogy eddig.
Nem mondta ki egyértelműen, de az államfő ezzel arra utalt, hogy a kérdésről várhatóan népszavazást rendeznek majd a nyugat-balkáni országban.
Hozzátette: további intézkedésekre is szükség van, elsősorban a jogállamiság, az igazságügy és a gazdaság reformjára.
Johannes Hahn uniós bővítési biztos a sajtótájékoztatón kiemelte: nem véletlen, hogy egy nappal az EU bővítési stratégiájának ismertetését követően érkezett Szerbiába, ezzel is azt kívánja jelezni, hogy az unió nyugat-balkáni bővítése mellett áll. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az Európai Unió nem szeretné, hogy a tagjai között vitás kérdések álljanak fenn, ezért a csatlakozásra váró országoknak, így Szerbiának is előbb rendeznie kell a kapcsolatát a szomszédaival, és csak az után válhat az EU tagjává.
Nagyon fontos lépésnek nevezte, hogy a szerb államfő nemzeti konzultációt kezdeményezett Koszovó helyzetéről. Kiemelte: a bővítési stratégiában szerepel, hogy Szerbiának a csatlakozás előtt alá kell írnia Koszovóval egy jogilag kötelező érvényű dokumentumot a kapcsolatok rendezéséről, ám ebben az esetben nem az a fontos, hogy ez a dokumentum minél hamarabb megszülessen, hanem hogy mindkét fél számára minél előnyösebb megállapodás jöjjön létre.
Hozzátette: a hónap végén Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével közösen újra Belgrádba látogat, hogy ismét megerősítse Brüsszel Belgrád melletti elkötelezettségét.
