A tagok számát tekintve jól látszik, hogy egyelőre a hazai lakosság mindössze 13 százaléka él ezzel a lehetőséggel, ha építkezik, felújít vagy vásárol.
Néhány szomszédos országban és Csehországban népszerűbb megtakarításnak tűnik a lakástakarékpénztár, mint hazánkban, pedig például Ausztriában csak 1,5 százalék az állami támogatás mértéke, ennek ellenére az elterjedtség 57 százalékon áll. Még Szlovákiában is másfélszer annyi embernek van ilyen jellegű befizetése a lakosság arányaihoz viszonyítva, pedig ott csupán 5 százalékkal (nagyjából 20 ezer forinttal) támogatja az állam a betéteket. Csehországban ez a szám szintén jócskán elmarad az itthonitól: a támogatás 10 százalék, a penetráció viszont 31 százalékos.
Az OVB Magyarország véleménye szerint a hazai lemaradás egyik oka, hogy kevésbé vagyunk tisztában a pénzügyi termékek előnyeivel, az ismeretlenségtől való félelem miatt pedig alig merünk valamibe belevágni. Habár a nevében is szerepel, a lakástakarékpénztárak nem a klasszikus értelemben vett pénztárszolgáltatóként (nyugdíjpénztár, egészségpénztár), hanem egyfajta (szakosított) hitelintézetként működnek. Betéteket gyűjtenek, és hiteleket helyeznek ki, azonban fontos tudni, hogy ezek csak lakáscélra vonatkozhatnak. A lakástakarékpénztár szerződéses összege az ügyfél megtakarításából (betét) áll, erre jön az állami támogatás, a kamat, valamint az esetlegesen felvenni kívánt kölcsön összege. A megtakarításokra vonatkozik az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garancia is. Póth Viktor, az OVB Vermögensberatung Kft. üzletfejlesztési igazgatója elmondta: „A lakástakarékpénztári befizetések felhasználási módja igencsak sokrétű, a futamidő végén rendelkezésre álló összeget akár hitelkiegészítéssel, akár anélkül elkölthetjük lakásvásárlásra, felújításra, lakáscélú hitel elő- és végtörlesztésére, de megvehetjük belőle a gardróbot, a légkondicionálót vagy akár a konyhabútort is. Fordíthatjuk olyan rezsicsökkentő beruházásokra, mint a napkollektor kiépítése, radiátorok, nyílászárók cseréje, illetve parkosíthatunk, felújíthatjuk a kertünket is.”
Magyarországon a lakástakarékpénztári befizetések után 30 százalék állami támogatás jár, aminek felső határa évi 72 ezer forintban maximalizálható. Ausztriában ez utóbbi összeg csak alig több mint 5 ezer forint, Szlovákiában 20 ezer forint körüli, de Csehországban sem kúszik fel 25 ezer forintnak megfelelő korona fölé.
Egy adóazonosítóhoz egy lakástakarékpénztári szerződés tartozhat, de kedvezményezettként a közeli hozzátartozó, unoka, örökbefogadott gyermek is megkaphatja a szerződés lejártakor esedékes összeget.
