A metrópályázat és a döntések meghozatala 2005 áprilisa és 2006 májusa között zajlott, ő azonban már 2004 szeptemberében lemondott a miniszterelnökségről, és a "szóban forgó" tanácsadó cégben sem töltött be semmilyen pozíciót ekkor - mondta a volt miniszterelnök.
Kiemelte, a magyar kormánynak meg kell védenie az érdekeit Brüsszellel szemben ebben az ügyben, hogy minimális pénzt, vagy lehetőség szerint semmit ne kelljen visszafizetnie.
Medgyessy Péter kérdésre válaszolva kitért arra, hogy "eléggé felzaklatott állapotban" volt, amikor az SZDSZ-szel kapcsolatban annak idején azt mondta, hogy a párt "teli van korrupciós ügyekkel".
Hozzátette: Demszky Gábor volt főpolgármesterről nem feltételezi, hogy bármilyen módon érintett lenne a korrupciós ügyben. Medgyessy Péter elmondása szerint nem tudja megállapítani, és az ügyészség dolga, hogy megmondja, volt-e korrupciós ügy a 4-es metróval kapcsolatban. Hozzátette: az nagyon nagy túlzás, hogy 167 milliárd forint "tűnt el", és az OLAF sem ezt állítja, hanem azt, hogy ekkora összegű szerződések lehetnek érintettek.
A volt miniszterelnök elmondta azt is, nem kötelezte semmi arra, hogy eljöjjön a meghallgatásra, de "tiszteli a demokrácia intézményeit", és fontosnak tartja a tisztánlátást az ügyben. Elmondta, "gyenge lábakon áll" az OLAF-jelentés egy része, és az elmúlt 8-10 évben 28 OLAF jelentés volt, amelyek jó részéről tudni, hogy tévedés volt.
Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke kérdésére válaszolva elmondta, az SZDSZ-szel kapcsolatos megjegyzésében nem szerepelhetett a 4-es metró ügye, mert akkor még nem indult a beruházás előkészítése és nem volt döntés, így az elmozdításával kapcsolatos okok között sem szerepelhetett a metró ügye.
Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, elképzelhető, hogy Demszky Gábor nem ismerte a beruházás lebonyolításával kapcsolatos részleteket. A volt miniszterelnök szerint ilyen nagy volumenű beruházás nem vonható ki a fővárosi közgyűlés, a kormány hatásköréből.
A tanácsadó cég feladata nem az volt, hogy befolyásolja a döntést, hanem az, hogy felkészítse a megbízót arra, hogyan tudja megnyerni a tendert, és díjazásban is azután részesült, hogy sikeres volt a pályázat - fejtette ki. Arra a kérdésre, van-e a cégben valakivel szemben büntetőeljárás, nem kívánt válaszolni, mert az elmondása szerint az ügyészség dolga.
Bánki Erik Medgyessy Péter meghallgatását követő rögtönzött sajtótájékoztatóján elmondta, nem kaptak érdemi, kielégítő válaszokat a kérdésre. Egyebek mellett nem tudták meg, milyen munkát végzett az Alstomtól kapott 180 millió forintos díjazásért Medgyessy Péter korábbi cége, az AssistConsult Kft., és miért az Alstom nyert, amikor jobb ajánlatokat tevő cégek is voltak. Elmondta, tovább folytatják a kutatást, keresik, hová tűnhettek a metrópénzek.
Kitért arra, Medgyessy Péter is elismerte, elfogadhatatlan, hogy a fővárosi közgyűlés tagjai 2006-2010 között nem férhettek hozzá a metróberuházással kapcsolatos szerződésekhez.
A következő bizottsági ülésen szeretnék a BKV akkori vezetőit meghallgatni, hogy választ kapjanak, milyen politikai utasításokat kaptak, miért kötöttek ilyen előnytelen szerződéseket - mondta.
Schmuck Erzsébet (LMP) szintén rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta, a 4-es metró ügyének egyik tanulsága, hogy egyértelműen látszik a politikával való összefonódás.
Ezért érthetetlen, miért nem támogatja a kormánytöbbség, hogy az Országgyűlésben is jöjjön létre egy vizsgálóbizottság az ügyben - jegyezte meg. A képviselő szerint fontos lenne az is, hogy az uniós pénzek felhasználásának, főleg a nagyberuházásoknál legyen meg a szigorú és megfelelő ellenőrzése.
Csárdi Antal, az LMP fővárosi közgyűlési képviselője elmondta, elfogadhatatlan, hogy 10 év eltelte, meghallgatások sora és ügyészségi nyomozás elindítása után senki nem tudott megnevezni egy felelőst sem egy olyan ügyben, amelyről többen több fórumon elmondták, hogy szabálytalanul, korrupció gyanújával költöttek el pénzeket.
