Az amerikai liberális napilap cikkében egyebek mellett az állt, hogy új mélypontra jutott Magyarország kegyetlen bánásmódja a menekültekkel szemben, miután a parlament a múlt héten az Európai Unió ajánlásával ellentétesen megszavazta a menedékkérők tömeges fogva tartását. A lap felteszi a kérdést: vajon mikor lesz az EU-nak bátorsága fellépni Orbán Viktor miniszterelnök politikája ellen?
Kovács Zoltán e gondolatmenetet folytatva válaszcikkében megkérdezi: azt akarja-e ez jelenteni, hogy mikor lesz az EU-nak bátorsága fellépni Magyarország kormánya ellen, amiért az megvédi az EU schengeni övezetének külső határát?
A kormányszóvivő szerint az igazi kérdés ugyanis ez. A válasz pedig úgy hangzik: az EU-nak ehhez nem lesz bátorsága, mivel az unióban is látják, hogy az EU külső határainak megvédése az Európai Unió érdeke. "Halljuk majd a liberális bírálók szokásos üvöltözését, de majd amikor a józan ész felülkerekedik, az európaiak megértik, hogy a határok védelmének elsődleges fontosságot kell tulajdonítani. Ez egyébként a schengeni szerződés alapján kötelességünk is" - áll Kovács Zoltán írásában.
A kormányszóvivő szerint ha nincsenek határok, nincsenek országok sem. Magyarország déli határa gyakorlatilag Európa határa, hiszen ez a schengeni övezet külső határa. Aki bejut a schengeni zónába, az már szabadon mozoghat az Európai Unió legnagyobb részén, anélkül, hogy határállomásokkal vagy útlevél-ellenőrzéssel találkozna.
"Jórészt ugyanúgy, mint az Egyesült Államokban: aki már bent van, az bent van. Az emberek és a javak szabad mozgása az európai állampolgárok egyik legbecsesebb szabadságjoga" - fogalmaz a The New York Times szerkesztőinek címzett írásában Kovács Zoltán.
Hozzáteszi: azok a migránsok is jól tudják ezt, akik illegálisan megpróbálnak áttörni e határon. Ezért nem állnak meg az első biztonságos országban, amelyet elérnek. Nem kérnek menedékjogot Törökországban, Bulgáriában, Görögországban vagy Szerbiában, mivel még nincsenek "Európán belül". Görögország technikailag Schengen része ugyan, de nincs szárazföldi határa a többi schengeni országgal - hangsúlyozza Kovács Zoltán.
A The New York Times szerkesztői New York-i elefántcsonttornyukban azt feltételezik, hogy a magyar miniszterelnök a bolondját járatja Európával. Sajnos a migránsok azok - nem mindegyikük, de sokan közülük -, akik kijátsszák az európai rendszert. Több százezren lépték át a schengeni határ illegálisan, néha ugyan megtesznek annyit, hogy menedékjogért folyamodnak, de ügyük elbírálását az utasítások ellenére már nem várják meg, hanem a schengeni határok nyitottságával és a menedékjogi szabályokkal visszaélve eltűnnek valahol az Európai Unióban - áll a kormányszóvivő írásában.
"Biztosíthatom Önöket, hogy Ausztria és Németország sem kívánja a 2015 őszén történtek megismétlődését, amikor regisztrálatlan illegális migránsok százezrei özönlötték el országukat, áttaposva Schengenen és a menekültjogi szabályokon" - áll a kormányszóvivő írásában.
Kovács Zoltán hozzáteszi: tényszerűen tudható, hogy a párizsi és a berlini terrormerényletek szervezői és elkövetői is Európa védtelen határait és laza menedékjogi eljárásrendjét használták ki. Magyarország nem fog bocsánatot kérni azért, mert a biztonságot helyezi a fontossági sorrend élére - áll a kormányszóvivő cikkében.
