Donald Trump elnök rendelettel akadályozta meg a felvásárlást, arra hivatkozva: "hitelt érdemlő bizonyítékok" vannak rá, hogy a mintegy 140 milliárd dolláros üzlet "kárt okozna az Egyesült Államok nemzetbiztonságának".
Az ügylet, ha létrejött volna, a technológiai ipar egyik legnagyobb felvásárlásával lehetőséget teremtett volna Kínának arra, hogy döntő befolyást szerezzen az amerikai mobilkommunikációban.
Elemzők szerint az elnöki rendelet azt az amerikai álláspontot tükrözi, miszerint az Egyesült Államok az üzlet miatt elveszítette és "átadta" volna vezető szerepét Kínának a mobiltelefonok új nemzedékének megteremtésében és szabványainak meghatározásában. A szingapúri székhelyű Broadcom hátterében ugyanis Washington Kínát sejti, de legalábbis annak lehetőségét, hogy később kínai cégek lépjenek be az immár szingapúri tulajdonú nagyvállalatba.
A kaliforniai Qualcomm a kínai Huawei egyik legnagyobb versenytársa lett a világpiacon, és korábban egyszer már visszautasította a Broadcom felvásárlási ajánlatát, s az ajánlatot vizsgálta az amerikai pénzügyminisztériumon belül működő, az Egyesült Államokban tervezett külföldi beruházásokat vizsgáló bizottság is. A bizottság még március elején levélben hívta fel a figyelmet arra, hogy az esetleges felvásárlás után a szingapúri cég "forráshiányossá" teheti a kaliforniai vállalatot, s így megnyílna a lehetőség "harmadik külföldi partnerekkel" kialakítandó üzleti kapcsolatokra. A miniszteriális szakemberek nem nevezték meg konkrétan, hogy mely külföldi vállalatokra gondolnak, de általában szólva leszögezték: ha Kína venné át a vezető szerepet az 5G mobiltelefonok piacán, annak "alapvetően negatív következményei lennének az Egyesült Államok nemzetbiztonságára nézve".
