A boszniai, a szerb, a macedón, a montenegrói, a koszovói és az albán kormányfő érzékeny pillanatban találkozott, a nyugat-balkáni régió országai között ugyanis az utóbbi hetekben rapszodikusan alakult a kapcsolat: hol kihűlt, hol robbanásközeli állapotig izzott fel.
Macedóniának három hónappal a választások után sincs kormánya, és egyelőre úgy tűnik, nem is a megnyugvás felé halad a belpolitikai helyzet, és ez a diplomáciai kapcsolatokra is hatással van. Hasonló a helyzet Montenegróban is, ahol az októberi választások idején megkísérelt puccs tartja lázban a közvéleményt a mai napig. Pristina és Belgrád között a koszovói hadsereg felállítása, valamint a volt Jugoszlávia vagyonának elosztása okoz vitát. Bosznia-Hercegovina és Szerbia kapcsolata pedig akkor vált fagyossá, amikor a boszniai háromtagú államelnökség bosnyák tagja kezdeményezte, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) vizsgálja felül a Szerbiával szemben tíz éve lefolytatott perben hozott ítéletet - amelyben a bíróság felmentette Szerbiát mint államot a Srebrenicában véghezvitt népirtásban való kollektív bűnösség felelőssége alól -, a testület azonban ezt elutasította.
A találkozón részt vevő Johannes Hahn európai uniós bővítési biztos felszólalásában kiemelte: Brüsszel tisztában van a régió országainak bel- és külpolitikai helyzetével, de azzal is, hogy az államok jelentős előrelépéseket tettek az integráció felé, és mindenben támogatja őket. Aláhúzta, hogy kiemelten fontosak a gazdasági kérdések, ezért közös nyugat-balkáni piac kialakítását javasolja, amelyet hosszú távon az uniós piacba lehetne integrálni.
Denis Zvizdic, a házigazda Bosznia-Hercegovina miniszterelnöke kiemelte, hogy országa tavaly példátlan mértékű előrelépést tett az európai uniós tagság felé, és a továbbiakban is mindent megtesz, hogy folytatódjanak a szükséges reformok. Hozzátette, hogy véleménye szerint a régió országai mindaddig nem csatlakozhatnak az EU-hoz, amíg nincsenek összekötve egymással. Ehhez infrastrukturális és gazdasági fejlesztésekre van szükség, amelyekben az unió tud segíteni - tette hozzá. A térség országainak EU-integrációja a kulcsa a Nyugat-Balkán békéjének és stabilitásának - szögezte le a boszniai miniszterelnök.