2008-ban még hitel kellett a túléléshez, ma már a hitelminősítők is a magyar gazdaság stabilitását jelzik.
A makroadatokból kiolvasható, és az EU által készített országjelentés is megerősíti, hogy a magyar gazdaság helyzete javuló tendenciát mutat. Nő a GDP és a foglalkoztatottság, csökken a nettó államadósság, ráadásul mindez mérséklődő adóterhelés mellett. Ennek megfelelően javult Magyarország hitelkockázati besorolása, a GDP reálértéken már meghaladja a válság előttit, és megállt a forint trendszerű gyengülése is.
A Fidesz, amikor 2010-ben átvette a kormányzást, vállalta, hogy elősegíti a hazai vállalkozások megerősítését, versenyképességük növelését. Ennek érdekében a kormány számos intézkedést tett.
Járulékcsökkentések és erősítések
2010 óta 18-ról 10 százalékra csökkent a társasági adó, mely elsősorban a hazai kis-és középvállalkozások (kkv) számára kedvező. A munkáltatói járulékok szintén csökkenő tendenciát mutatnak. Bevezették a kisadózó vállalkozások tételes adóját, és a kisvállalati adót, mely jelentősen könnyít a kisvállalkozások adóterhén, és növeli versenyképességüket. Bevezették a munkahelyvédelmi akciótervet, mely további lehetőséget biztosít a vállalkozásoknak arra, hogy megtartsák munkavállalóikat. A kkv- szektor számára számos mikrohitelt és adminisztráció-csökkentő zónát alakítottak ki.
A Nemzetgazdasági Minisztérium az eltelt nyolc év során számos pályázattal igyekezett lendületbe hozni a hazai vállalkozókat. Egyik legutóbbi ilyen az az 5 milliárd forint keretösszegű pályázat, amit januárban írtak ki annak érdekében, hogy a mikro-, kis-és középvállalkozások munkahelyteremtő és -megőrző beruházásait támogassák. A remények szerint ebből az összegből csaknem 600 kkv-nál több ezer új munkahely jöhet létre és még több őrizhető meg.
2018-ban írták ki azt a pályázatot is, amelyben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból összesen 61 milliárd forintból kutathatnak a magyar vállalkozások többek között a mesterséges intelligenciához, a fehérjekutatáshoz és a tiszta ivóvízhez kapcsolódóan.
Nyugdíjas szövetkezetek
És ha már nyugdíjas szövetkezetek: tavaly májusban 2,7 millióan részesültek nyugdíjas, vagy nyugdíj-szerű ellátásban Magyarországon, 70 ezren dolgoztak nyugdíj mellett, miközben 150 ezer nő ment nyugdíjba a Nők 40 program miatt.
Ma Magyarországon a 65 év felettiek foglalkoztatási aránya 2,4 %, ami fele a nyugati országokéhoz képest. Gazsi szerint a nyugdíjas szövetkezeti megoldások logikus eszközt jelenthetnek az aktív, és az erre nyitott nyugdíjasok munkaerőpiacra való visszacsábítására- mondta nemrég egy veszprémi fórumon.
A VOSZ főtitkára szerint ma itthon 4,4 millió munkavállaló mellé jó esetben plusz 200 ezer főt tudnak újra a piac számára „behúzni’, ami alkalmas arra, hogy enyhítse a munkaerőpiacon lévő munkaerőhiányt.
