Az Eurostat 2016-os adatokat összesítő felmérése szerint a mobilitásra készen álló munkanélküli fiatalok 21 százaléka kizárólag lakhelye szerinti országban költözne másik településre, míg 12 százalékuk lenne hajlandó egy másik uniós tagállamba költözni munkavállalás miatt. További 17 százalékra tehető azok száma, akik elhagynák az unió területét is azért, hogy munkába állhassanak.
A mobilitásban a fiatalok képzettsége nagy szerepet játszik. A magas iskolai végzettségűek inkább készen állnak arra, hogy a munka miatt máshová költözzenek, mint az alacsonyabban iskolázottak. Az unióban a munkavállaló 20-34 év közötti foglalkoztatottak többsége, 90 százaléka a vizsgált időszakban nem váltott munkahelyet, így nem is költözött. Másik uniós tagállamba a foglalkoztatott fiatalok mindössze 1 százaléka távozott, míg 8 százalékuk az országon belül költözött munkahelye miatt.
A hivatal jelentése azt mutatja, hogy a fiatalok körében országon belül Máltán a legkisebb a mobilitási hajlandóság (27 százalék), alacsony Hollandiában (31 százalék) és Cipruson (32 százalék) is. Országon belül a román és a német fiatalok (37 százalék) a legmobilisabbak, majd Csehország és Írország 20 és 34 év közötti munkakeresői (35 százalék) következnek. Külföldre a legtöbben Észtországból és Horvátországból (26 százalék), majd Szlovéniából (25 százalék) mennének dolgozni. Az unión kívül a legtöbben Svédországból (34 százalék), Spanyolországból és Finnországból (28 százalék) illetve Franciaországból (27 százalék) vállalnának munkát.
A statisztikai hivatal - Magyarország esetében nem reprezentatív - adatai szerint a magyar munkanélküli fiatalok 55 százaléka nem költözne el lakóhelyéről egy munkalehetőség kedvéért, 16 százalékuk Magyarországon belül esetleg lakhelyet változtatna, 20 százalékuk az unión belül másik országba is elköltözne új munkahely miatt, míg 9 százalékuk az Európai Uniót elhagyva is szívesen vállalna munkát.
A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a vizsgált időszakban a magyar fiatalok 91 százaléka nem hagyta el lakóhelyét munkahelyvállalás céljából és mindössze 6 százalékuk költözött az országon belül másik településre. A Magyarországon munkát vállalók 2 százaléka érkezett más uniós tagországból - közölte az uniós statisztikai hivatal.
