Biztonságpolitika - a magyar módszer működik

2015-ben még újjal mutogattak a déli határzárra, ma már a tényeket is kevesen cáfolják.

Határzár

Az Európát érintő migrációs válság 2015-ös kirobbanásakor Magyarország volt az első, amely konkrét lépéseket tett az egész kontinenst sújtó probléma csillapítására. A déli határokon 175 kilométeren felhúzandó fizikai határzár bejelentésekor világszerte újjal mutogattak a magyar kormányra „embertelennek” vélt intézkedései miatt. A kerítést megépítve, valamint a hozzá tartozó jogszabályi környezetet kialakítva azonban bebizonyosodott, hogy működik a terv, az évek során csökkent a kritikusok száma is. Az Orbán-kormány biztonsági intézkedései ellen szinte ma már senki nem emel szót, az adatok önmagukért beszélnek: a rendőrség tanúsága szerint a műszaki határzár elkészültével töredékére (napi 4-8 ezerről néhány tucatnyira) csökkent az elfogott migránsok száma.

2017 januárjában Belgium is elismerte, hogy a határzár megépítésével a nyugat-balkáni migrációs útvonal lezárása ténylegesen hozzájárult az Európát elérő bevándorlás csökkentéséhez.

Magyarok határon túl

Orbán Viktor kormánya nem csak a magyarországi magyarokért vállal felelősséget. Ezt az Alkotmány 6. § 3-ik bekezdése is kimondja: "A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását." A Fidesz-KDNP vezetése óta az ország számos intézkedéssel és programmal igyekszik egybekovácsolni a nemzetet. Elsőként állnak ki világszerte a magyarok védelméért és érdekeiért, küldenek segítséget és terjesztik ki a hazai jogokat és kedvezményeket. Többek közt a jelenlegi kormány adott kettős állampolgárságot a határon túliaknak, és adta meg a csok-igényléshez való jogot is (feltéve, ha Magyarországra költöznek).

Az iszlám kérdés

Magyarországra ma Orbánék gyakran hivatkoznak úgy, mint az ország, amelynek ereje nagyobb, mint azt mérete indokolná. Való igaz, a Fidesz ma már olyan vitákat is felvállal, amelyeket korábban senki, vagy csak elvétve mert kimondani. Az iszlám kérdése az egyik ilyen sarkalatos pont, melyről a magyar miniszterelnök mondta ki elsők közt, hogy értékrendszere nem összeegyeztethető a keresztény-zsidó alapokra épülő európai kultúrkörrel és jogrendszerrel, -ezért kell megállítani az iszlám országokból való bevándorlást. Felmérések szerint ahol megjelennek a muszlim hátterű bevándorlók, romlik a közbiztonság, mecsetek épülnek és templomok tűnnek el, a helyiek pedig nem érzik magukat biztonságban. A sikeres integrálásra a mai napig nem született működő megoldás Európában.

Magyarország jelenlegi migrációpolitikája a tiszta beszédre, a tényekre és a hosszútávon való tervezésre épül, hisz már kutatások és előrejelzések is bizonyítják, a kontinensen pár évtizeden belül kisebbségbe kerülhetnek az őshonos európaiak, helyüket pedig a muszlimok és az az iszlám ideológia veheti át, amely az európai demokráciával még csak köszönő viszonyban sincs.

Európa jobbra tolódik

A harmadik Orbán-kormány (2014) hatalomra kerülése óta érdekes tendenciának lehetünk szemtanúi. Úgy tűnik egyre több országban elégelik meg a polkorrektségre épülő kommunikációt a bevándorlókkal kapcsolatban. Számos helyen tartottak választásokat az elmúlt években, melyek mindegyikénél befolyásoló tényező volt, hogy az új kormány miket ígért a migráció kezelésével kapcsolatban. Igaz, hogy nem nyert, de jelentősen megerősödött az iszlámkritikus francia Le Pen, és a holland Geert Wilders pártja, Ausztriában legutóbb a V4-ek álláspontjához hasonló, a migrációt ellenző vezetés alakult, Olaszországban pedig az Öt Csillag Mozgalom és az Északi Liga vezette jobbközép aratott sikert. Mindeközben az iszlám migrációt támogató pártok támogatottsága Európa-szerte csökken.

Legfrissebb