A bosznia-hercegovinai szakember az Egyesült Államokban született, lett származású Nils Muizniekstól vette át a posztot, amelyet ő 2012 óta töltött be. Mijatovic megbízatása április elsejétől számítva hat évre szól, mandátuma nem hosszabbítható meg.
Az Európa Tanács sajtóosztályának tájékoztatása szerint az új emberi jogi biztos elmondta: meg akarja őrizni elődeinek örökségét, és fenn kívánja tartani az intézmény azon képességét, hogy gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni bármilyen emberijog-sértésre. Véleménye szerint az ET normái, szabályozása és szerződései egyértelműek, viszont erős politikai akaratra van szükség maradéktalan megvalósításukhoz, és nem csak kormányzati szinten. A társadalom széles körét be kell vonni az emberi jogokról folytatott párbeszédbe - húzta alá. Újra érvényt kell szerezni az emberi jogoknak, meg kell erősíteni azokat, és vissza kell adni a bizalmat abban, hogy ezek a jogok elengedhetetlenek minden egyes ember jólétéhez - hangsúlyozta az új emberi jogi biztos.
Dunja Mijatovic médiajogi szakértő, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságért felelős korábbi biztosa, és 1998-ban az egyik alapítója volt a bosznia-hercegovinai médiahatóságnak. Ezzel a tevékenységével elősegítette, hogy a háború utáni körülmények között létrejöjjenek a média működésének jogi és politikai keretei - írta róla az EBESZ. Tagja volt az ET egyik szakértői bizottságának, amelyet a szólásszabadság ügyében hoztak létre. Dolgozott egyebek között Örményországban, Jordániában, Szerbiában, Nagy-Britanniában és Irakban. 2007 óta az Európai Médiaszabályozó Testületek Platformjának (EPRA) elnöke volt, egyedüliként nem európai uniós tagállam képviselőjeként. Számos díjat kapott az emberi jogok területén végzett munkájáért. Az ET közleménye szerint Mijatovic az első nő, aki betölti a 47 tagállam alkotta Európa Tanács emberi jogi biztosi hivatalát.
Az emberi jogi biztos intézményét 1999-ben hívták életre. Az első biztos Álvaro Gil-Robles spanyol jogász, emberi jogi aktivista volt, aki 1999 és 2006 között foglalta el a pozíciót. Őt 2012-ig Thomas Hammarberg svéd diplomata, jogvédő követte, majd Nils Muiznieks jogvédő aktivista és politológus dolgozott a pozícióban.
A biztos szerepe elsősorban megelőző jellegű, kötelességei eltérnek az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) funkcióitól vagy más, egyezmény alapján létrehozott szervek feladataitól. Nem rendelkezik végrehajtói hatalommal, de tanácsadás, elemzések és ajánlások formájában segíti a tagállamokat törvényhozási hiányosságaik megszüntetésében, és az emberi jogok megsértésének megelőzéséhez gyakorlati útmutatókkal szolgál.
Független intézményről van szó, a biztos feladata az oktatás elősegítése, az emberi jogok tudatosításának és tiszteletben tartásának támogatása a tagállamokban, továbbá biztosítja az Európa Tanács normatív eszközeinek teljes és tényleges alkalmazását. Feladatai közé tartozik még a nemzeti emberi jogi intézmények támogatása, valamint az együttműködés más nemzetközi szervezetekkel. A biztos intézkedéseket tehet a kormányoktól, nemzeti parlamentektől, ombudsmanoktól és hasonló intézményektől, személyektől és szervezetektől kapott lényeges információk alapján. Speciális ügyekben jelentést, ajánlást vagy véleményt terjeszthet az Európa Tanács miniszteri bizottsága és a parlamenti közgyűlés elé.
