Csáky Csongor hangsúlyozta: a kezdeményezés célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos elemei az európai uniós jog részeivé váljanak.
Emlékeztetett arra, hogy április 3-ig hét tagállamból legalább egymillió aláírásnak kellett összegyűlnie ahhoz, hogy az Európai Bizottság (EB) érdemben foglalkozzon a jogalkotási kezdeményezéssel.
A legfrissebb adatok szerint csak Magyarországon több mint 570 ezren támogatták az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által felkarolt kezdeményezést, illetve további tíz országban teljesült a lakosságarányos kvóta - ismertette.
A Kárpát-medencei országok élen jártak a kezdeményezés támogatásában, és valamennyi uniós tagállamból érkeztek aláírások - tette hozzá.
Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség jogi szakértője a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta, hogy uniós szinten jelenleg nincs olyan jogi szabályozás, amely megfelelő garanciát nyújt az őshonos nemzeti közösségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzésére. Ebben a helyzetben fogalmazták meg a szervezők 9 pontos javaslatukat, azok egyike az anyanyelvi oktatás kötelezettségéről szól.
Hozzáfűzte, hogy az erős ellenlobbi ellenállása miatt az erre irányuló javaslatok az EB eddig lesöpörte az asztalról. Ugyanakkor a több mint 1,2 millió aláírásra figyelemmel jó esély nyílt arra, hogy a bizottság elindítsa a jogalkotási folyamatot.
Ez annál is inkább fontos, mert az unióban mintegy 50 millióan tartoznak valamely őshonos nemzeti kisebbséghez - mondta a jogász.
