Kelemen Hunor szerint a 2019-2024-es mandátumban az EU-nak az őshonos kisebbségek védelmét illetően is változnia kell.
"Több millió emberről van szó. Ha ők (a kisebbségek) szolidárisak a velük együtt élő, a saját tagállamaikban élő többi közösséggel, a többséggel, akkor attól erősebb lesz a közösség, nagyobb lesz az önbizalma, nagyobb a bizalmi szint a közösségen belül és sikeresebb a társadalom" - érvelt az RMDSZ elnöke.
Elmondta: nincsenek illúziói arról, hogy Románia változtatna eddigi elutasító álláspontján, de a kezdeményezők arról próbálják meggyőzni Romániát és a többi tagállamot, hogy a MSPI nem irányul a többség ellen, nem irányul a tagállamok ellen, nem irányul az Európai Unió ellen, sőt erősíti azt.
"Összeurópai érdek, hogy ez a kezdeményezés sikerre vihető legyen, ne legyen Európa megosztott, ne legyen a boldogabb Nyugat és a kevésbé boldog Kelet, ahol a kommunizmus örökségét a nemzeti közösségek, kisebbségek cipelik a hátukon" - mondta az RMDSZ elnöke, aki az RMDSZ képviselőivel és szenátoraival együtt jelen volt a romániai aláírások iktatásán.
Vincze Lóránt, az európai őshonos nemzeti kisebbségek ernyőszervezetének, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról számolt be: nemcsak a minimális feltételek teljesültek, a szükséges egymilliónál legalább negyedmillióval több aláírás gyűlt össze, és a küszöböt 7 helyett 11 EU-tagországban sikerült átlépni, az őshonos kisebbségek jogainak kodifikációja érdekében.
Jelezte: azért kezdték Romániában az aláírások leadását, mert a kezdeményezés Erdélyből indult, és itt több mint 300 ezer ember támogatta, de a napokban a többi tagországban is folytatják az aláírások iktatását. A nemzeti hatóságoknak három hónapjuk van arra, hogy kiállítsák az igazolást az aláírások hitelességéről.
Vincze Lóránt szerint időközben minél szélesebb körben ismertetni akarják a MSPI-t, elmondják a nemzeti kormányoknak és parlamenteknek, hogy a kezdeményezés nem kíván semmit elvenni a tagállamoktól. A cél az, hogy elismertessék Európa nyelvi és kulturális sokszínűségét, védőintézkedésekkel biztosítsák a közösségek hosszú távú fennmaradását - magyarázta a FUEN elnöke.
Az európai polgárok 2012 óta nemcsak választott képviselőik révén, hanem közvetlenül is kezdeményezhetnek uniós szintű jogalkotást. Ehhez legalább egymillió aláírás szükséges hét tagországból. Ezt a lehetőséget kihasználva dolgozta ki az RMDSZ és a FUEN azt a javaslatcsomagot, amelyben az őshonos kisebbségek jogairól szóló európai szintű jogszabályok megalkotását szorgalmazza.
A Minority SafePack néven előterjesztett javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasol intézkedéseket az EU-nak az őshonos nemzeti kisebbségek védelmében.
