A fórumon a francia vezető mások mellett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Abe Sindzó japán miniszterelnökkel együtt vett részt.
Macron ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Franciaország és az EU ellenzi és károsnak ítéli meg a területen kívüli hatállyal meghirdetett amerikai szankciókat. Az iráni atomalkuval kapcsolatban kifejezte reményét, hogy Donald Trump amerikai elnök visszatér a tárgyalásokhoz.
A francia elnök elhibázott döntésnek minősítette, hogy az Egyesült Államok Tel-Avivból az általa Izrael fővárosaként elismert Jeruzsálembe helyeztette át nagykövetségét. Úgy vélekedett, hogy Trump elvesztette a klímaváltozás ügyében vívott küzdelmet, mert a világ többi országa részese maradt a párizsi egyezménynek.
Macron elmondta, hogy egy olyan Európában hisz, amely az Atlanti-óceántól az Urálig terjed, és hogy hisz a francia-orosz kapcsolatokban. Úgy vélekedett, hogy néhány gazdasági szektort le kell választani a geopolitikáról és politikamentessé kell tenni. Arra szólította fel Oroszországot, hogy ne lépjen ki az Európa Tanácsból. Ugyanakkor közölte, hogy Franciaország nem vonja vissza a szankciókat, ha Ukrajna ügyében nem történik haladás.
A fórumon az orosz elnök tagadta, hogy 2014-ben Délkelet-Ukrajna fölött orosz rakéta lőtte volna le a malajziai utasszállító gépet. Mint mondta, Moszva csak akkor fog megbízni az üggyel kapcsolatban folytatott vizsgálat végkövetkeztetésében, ha azokban maga is teljes értékűen részt vehet.
Putyin egyebek között azt hangoztatta, hogy Oroszország kész a régóta esedékes párbeszédre az Egyesült Államokkal, de, mint mondta a Trumppal tartandó csúcstalálkozója jelenleg számos probléma miatt nem körvonalazódik. Megismételte, hogy orosz részről nem történt beavatkozás a 2016-os amerikai választási kampányba. Mint mondtam Moszkva mind Washingtonnal, mind Brüsszellel jó kapcsolatokra törekszik.
Az elnök szerint Oroszország arra törekszik, hogy a biztonságpolitikában és a gazdaságban vagy térjenek vissza a régi játékszabályokhoz, vagy vezessenek be újakat. Az orosz evezető - az amerikai protekcionista intézkedésekre utalva - elismerte, hogy a Világkereskedelmi Szervezet "nem tökéletes", de annak rendszerében nincsenek meghaladhatatlan problémák, és annak alternatíva felkínálása nélküli felmondása felborítaná a világgazdasági egyensúlyt és megszűntetné a kereskedelmi viták rendezésének fórumát.
Putyin szintén elutasította az amerikai jog területen kívüli alkalmazását és a szankciók alkalmazását ahhoz hasonlította, mintha a labdarúgást a cselgáncs szabályai szerint játszanák.
Hangot adott meggyőződésének, hogy az iráni atomalku egyoldalú amerikai felmondása veszélyes instabilitáshoz vezet, és hogy Izrael számára újabb fenyegetést jelent majd, ha Teherán - amely eddig tartotta magát a megállapodáshoz - feléleszti katonai nukleáris programját.
"Ha a nemzetközi szerződéseket négyévente felülvizsgálnák, nem lenne perspektívája a tervezésnek" - mondta.
Putyin, megjegyzését tréfának szánva, azt mondta Macronnak, hogy Oroszország segít majd megvédeni Európát, ha az Iránnal kapcsolatos válság elmélyülne az Egyesült Államokkal. A francia elnök azt válaszolta, hogy Franciaország és szövetségesei meg tudják védeni magukat.
Belső ügyekről nyilatkozva az orosz elnök egyebek között azt mondta, hogy nem törekszik majd egy harmadik elnöki ciklusra. Ígéretet tett arra, hogy hazájában a világ legmagasabb szabványainak megfelelő üzleti környezetet fognak kialakítani, és hogy az orosz vezetés "ki fogja terjeszteni a szabadság terét".
"A korlátozások megszűntetése és a törvények liberalizálása elsősorban a mi polgáraink érdekeinek és igényeinek felel meg" - mondta.
Putyin szerint Oroszország számára "feltétlen értéket" jelent az állami szuverenitás biztosítása és a nemzeti önazonosság megőrzése, ami mellett erős fejlődési lendületet kell venni annak érdekében, hogy az ország a világ élvonalába kerüljön mind az életminőség, mind a technológiák tekintetében-
Abe a fórumon hangsúlyozta, hogy Japánnak és Oroszországnak meg kell kötnie a békeszerződést a széleskörű együttműködés kibontakoztatása érdekében. A japán kormányfő úgy vélekedett, hogy ha a kétoldalú viszonyban stabilitás alakul ki, akkor a Tokió által vitatott hovatartozású, orosz fennhatóság alatt álló déli Kuril-szigetcsoport a kétoldalú kooperáció jelképévé, a két ország pedig a béke támaszává válhat a Föld északi és keleti féltekéjén, ami hozzájárulhatna az észak-koreai probléma megoldásához.
A japán kormányfő azt hangoztatta, hogy a Tokió által előterjesztett nyolcpontos együttműködési terv összhangban áll Putyinnak az elnöki beiktatása napján meghirdetett, az orosz életszínvonal növelését és a strukturális reformokat célzó programjával.
Putyin és Abe szombaton Moszkvában a kétoldalú kapcsolatokról tárgyal majd Moszkvában.
