Hornung Ágnes kiemelte: a jövőben az ország versenyképességét tovább kell erősíteni, a versenyképességet közvetve és közvetlenül javító konkrét lépések kidolgozásának céljából jött létre a csütörtökön első ülését tartó Nemzeti Versenyképességi Tanács.
Az államtitkár felidézte, hogy a versenyképességet javító fontos lépés volt a kormány tavaly novemberi megállapodása a munkaadók és munkavállalók szervezeteivel a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. A megkötött megállapodás hosszú évek óta az első olyan, amelyik hosszabb távra, hat éves időtartamra terjed ki.
A megállapodás érdemben befolyásolja a következő években várható makrogazdasági folyamatokat, magasabb növekedési pályára állítva a magyar gazdaságot. A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, a munkaadói adóterhek mérséklése a vállalatok hatékonyságjavító lépéseinek ösztönzésével hozzájárul ahhoz, hogy tovább emelkedjen a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben a foglalkoztatás - mutatott rá.
Hozzátette: a versenyképesség növelése tetten érhető az idei évi adóváltozásokban is, az elfogadott módosítások, adóváltozások minden eleme ebbe az irányba hat, a 9 százalékos társasági adó bevezetésével elértük, hogy egész Európában Magyarországon lesz az egyik legalacsonyabb ez az adókulcs. Emellett a munkáltatói járulék 27-ről 22 százalékra csökkentése és további adókedvezmények támogatják a beruházásokat, a fejlesztéseket és a cégek kutatás-fejlesztési tevékenységét is.
Hornung Ágnes hangsúlyozta, hogy a 2010 óta végrehajtott sikeres pénzügyi és makrogazdasági konszolidáció eredményeként a magyar gazdaság mára új, a korábbinál sokkal kiegyensúlyozottabb és dinamikusabb növekedési pályára állt. Az ország növekedési kilátásai igen kedvezőek, ezt a lehetőséget arra kívánja a kormányzat felhasználni, hogy gyorsítsuk felzárkózásunkat a fejlett ipari államokhoz. Ehhez magasan képzett munkavállalókra van szükség, illetve egyre nagyobb számban magas hozzáadott értéket előállítani képes vállalatoknak, vállalkozásoknak kell tevékenykedniük a magyar gazdaságban.
Az országjelentésről szólva az államtitkár elmondta: elmélyült és őszinte párbeszéd alakult ki az Európai Bizottság és a magyar kormány képviselői között, ennek következtében a jelentés összességében sokkal kiegyensúlyozottabb a korábbiaknál.
Az államtitkár kiemelte: a magyar kormány egyetért az Európai Bizottság azon törekvésével, hogy - a felelősségteljes fiskális politika fenntartása mellett - szükség van a beruházások további élénkítésére és a gazdasági potenciállal rendelkező ágazatok fejlődésének elősegítésére. Magyarország esetében a gazdasági bővülés további útja a fejlett országokhoz való gyors ütemű felzárkózás, amely a termelékenység emelését, a technológiai fejlesztést és a kapacitások bővítését igényli.
A sikeres gazdasági felzárkózás kulcsa a termelékenység javulása, ezzel párhuzamosan a növekedés szerkezetének eltolódása a magasabb hozzáadott értéket létrehozó gazdasági tevékenységek irányába - fejtette ki az NGM államtitkára.
Székely István, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának igazgatója elmondta: Magyarország napjainkban az Európai Unió országainak egészségesebb felében helyezkedik el, az ország gazdaságának bővülését már a fogyasztás, benne a lakossági fogyasztás húzza, de az export is jelentős szerepet játszik a növekedésben. Kedvező, hogy az ország államadóssága a GDP-hez mérten folyamatosan csökken, de fontos, hogy tartós maradjon ez a folyamat, mert a régiós versenytárs országokéval összevetve még mindig magas az államadósság aránya.
Székely István kiemelte: a jövőben a beruházások bővítésére kell helyezni a hangsúlyt, és Magyarországnak át kell állnia az innováció vezérelt gazdaság útjára.
