A politikus azután nyilatkozott erről, hogy hétfőn részt vett a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) tagállamainak külügyminiszteri találkozóján a horvátországi Splitben.
A miniszter nyilatkozatában hozzátette: Törökország felmondta a Görögországgal megkötött visszafogadási megállapodását, ez azt jelenti, hogy a törökök innentől kezdve nem fogadnak vissza illegális bevándorlókat Görögországból.
Szijjártó Péter szerint ez egy rendkívüli figyelmeztető jel arra vonatkozólag, hogy mennyire törékeny az a helyzet, amely Európa déli határánál kialakult.
Ha az EU-török megállapodás is a görög-török megállapodás sorsára jut, akkor egy újabb nagyon komoly hullám indulhat meg a nyugat-balkáni útvonalon, pillanatok alatt több százezer illegális bevándorló érkezhet meg Magyarország déli határához - mondta a tárcavezető.
Szijjártó Péter kijelentette: a nyugat-balkáni útvonalon az egyetlen olyan védvonal, amely létezik, és valóban működik, az a Magyarország déli határán felhúzott kerítés.
Sajnos nagyon riasztó fejlemények történnek Európától délre: világosan látszik, hogy az elmúlt három és fél esztendőben Brüsszel képtelen volt kiépíteni az EU déli védvonalát - hangsúlyozta.
A veszély tehát itt van, és egyre növekszik - mondta, majd hozzátette: a találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van egy közös politikára, amely nem ösztönzi a migránsokat arra, hogy elinduljanak Európa felé. A migrációt a kiváltó okoknál kell kezelni. A migránsokat kibocsátó országokkal olyan szorosabb együttműködésre van szükség, amellyel el lehet érni, hogy a migráció megszűnjön - szögezte le a miniszter.
A miniszter telefonos nyilatkozatában elmondta: a találkozó napirendjén szerepelt a migráció mellett az Európai Unió (EU) bővítése is, de mindenki arról beszélt, hogy egy új nyugat-balkáni migrációs útvonal van kialakulóban.
Szijártó Péter az egynapos konferencián kétoldalú megbeszélést folytatott Enzo Moavero Milanesi olasz külügyminiszterrel, valamint Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel is.
A KEK a térség országai közötti kapcsolatok legnagyobb (tizenhét országot és csaknem 200 millió lakost magában foglaló), nem intézményesített együttműködési kerete. Az együttműködés folyamatosságát az adott évben elnöki funkciót ellátó ország, 2018-ban Horvátország biztosítja. A kormányfők évente egy alkalommal tanácskoznak, külügyminiszteri találkozókat pedig félévenként tartanak.
