Soltész Miklós kiemelte: a lengyeleket és a magyarokat sok évszázados, különleges kapcsolat köti össze, amely nehezen megmagyarázható, hiszen egymás nyelvét nem értjük.
A számos közös rendezvény tovább erősíti ezt a barátságot. Ilyen program ez a zarándoklat is, amely "sok mindenre rávilágít és komoly lelki erőket képes mozgósítani" - tette hozzá.
Az államtitkár beszélt arról is: 2002-ben 19, Medugorjéba tartó lengyel zarándok halt meg Balatonkeresztúrnál, amikor egy körforgalomban felborult a buszuk. Ennek emlékét egy kicsi, nehezen észrevehető Szűz Mária-szobor őrzi a helyszínen.
Elmondta: néhány napja a magyarországi lengyel közösség egy 150 ezer forinttal járó díjat adott át neki, és ő ezt az összeget a buszbalesetben meghalt lengyel zarándokok emlékhelyének megújítására, egy nagyobb szobor állítására ajánlja fel.
A kezdeményezéshez csatlakoztak a Fekete Madonna zarándokvonat szervezői és a pálos szerzetesek is.
Soltész Miklós hozzátette: az emlékhely megújítása apró gesztus, amely "kifejezi és tovább erősítheti a két nép lelki közösségét, egymás iránti szolidaritását".
A zarándokvonat lelki vezetője, Székely János szombathelyi megyés püspök arról beszélt: a két nép történelmének számos közös nagy alakja van, mint például Szent László király - akinek édesanyja lengyel volt, Szent Hedvig, a lengyelek talán legnépszerűbb királynéja -, vagy Báthory István, Bem József.
"Erőt adó barátság az, ami minket összeköt" - fogalmazott, hozzátéve, hogy Európa egyik legnagyobb kincse ez a kapcsolat, amely erőforrás lehet a kontinensen élő többi nép számára is.
A czestochowai kolostort 1382-ben alapították magyar pálosok. Miután 1786-ban II. József a pálos rendet is feloszlatta a Habsburg Birodalom területén, csak Krakkóban és Czestochowában maradt meg egy-egy kolostoruk. A pálosok 1934-ben innen szervezték meg visszatelepülésüket a Gellért-hegyi sziklatemplomba és kolostorba.
A Fekete Madonna vonatos zarándoklatot a czestochowai Mária-kegyhelyre 2011-ben Székely János püspök kezdeményezésére szervezték meg először.
