Cseresnyés Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kisvállalkozás-fejlesztési kollégiumának kihelyezett ülésén kifejtette: a Magyarországon működő cégek 97 százaléka magyar tulajdonú, ezek foglalkoztatják a munkaerő 70 százalékát, miközben az összes nettó árbevételnek csupán a 48 százaléka folyik be hozzájuk. Ezen az arányon a hozzáadott érték növelésével és a beruházások bővítésével lehet változtatni, a hazai cégek csak így tudnak fejlődni - közölte az államtitkár.
Magyarország az Európai Unióban tavaly a 22. helyen állt az innovációs rangsorban, a világ fejlettebb részével ellentétben viszont Magyarországon nem a kkv-k az erősek az innovációban, hanem a multinacionális cégek, szerinte ezt a szerepet kellene átvenniük a magyar vállalkozásoknak.
Cseresnyés Péter arról is beszélt, hogy óriás kihívás előtt áll az európai gazdaság, mert Kína, Brazília, Oroszország, Indonézia, Mexikó és Törökország gazdasági súlya egyre növekszik, 2050-re a duplája lesz az európainak. Erre a válasz a technológiaváltás, a robotizáció, a digitalizáció, amivel erősíteni lehet a gazdaságot. A foglalkozások közel 60 százalékában a tevékenységek 30 százaléka automatizálható.
A robotizáció számos munkahelyet vált ki, de új foglalkozások is létrejönnek, amelyek új munkahelyeket teremtenek. Nem váltható ki gépekkel az oktatás, az egészségügy a szociális ellátás területe, továbbá jelentős lesz az igény az informatikai szakemberekre is. A technológiaváltással nem egyenes arányban csökken a foglalkoztatottak létszáma, a cégek nagy többsége nem tervez leépítéseket emiatt - fogalmazott az államtitkár.
Miközben Európában a népesség öregszik, a Távol-Keleten 10-12 év múlva a jelenlegi duplájára, csaknem ötmilliárdra emelkedik a középosztálybeliek száma. Ez Magyarország számára potenciális lehetőség az oktatásban - az orvosképzésben ez már ma is látható -, de a turizmusban is. Az élelmiszeriparban és a vízzel kapcsolatos iparágakban is erősödhet a világban Magyarország szerepe, mert a népességbővüléssel az energiaigény 50, a vízigény 40, az élelmiszerigény pedig 35 százalékkal növekszik 2030-ig - fejtette ki Cseresnyés Péter.
Polay József, a kollégium társelnöke, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a középvárosok népessége egyre csökken Magyarországon, márpedig ennek spirális, öngerjesztő hatásai a helyi gazdaságra és a lakosságra is veszélyesek. A jelenlegi tempóban egy 50 ezres városból néhány évtized múlva alig 30 ezres lesz, ezt a folyamatot gyengítheti a kkv-k megerősítése.
Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem (PE) nagykanizsai kampuszigazgatója arról a kutatásról beszélt, amelynek keretében 2015-16-tól vizsgálni kezdték a PE városainak demográfiai mutatóit. Veszprém, Tata, Pápa, Keszthely, Nagykanizsa, Zalaegerszeg és Kőszeg esetében annak az okát keresték, hogy miért csökkent a hallgatói létszám, miközben az egyetemi városok tudományos háttere megerősödött.
Az adatok szerint 1990 óta Magyarországon 5 százalékkal csökkent a népesség, de a PE városai esetén 8-13 százalékos a visszaesés, a szülőképes korú nők aránya pedig még ennél is jobban, 15-20 százalékkal esett vissza a vizsgált hét városban.
Az állami felsőoktatásban 2005-ben még közel 400 ezer hallgató volt, 46 százalékuk Budapesten tanult, 2016-ra 280 ezerre csökkent a hallgatói létszám, de már 57 százalékuk tanult a fővárosban. A vidéki felsőoktatásból nagyjából "eltűnt" 100 ezer hallgató, a fele a korábbinak, márpedig a vállalkozások és a települések jövőjét nagyban meghatározza, hogy élnek-e ott fiatalok, akik helyben tanulnak és vállalnak munkát - fejtegette a kampuszigazgató.
Hozzátette, hogy "a magyar vidéki városok vesztésre állnak a fővárossal és a külfölddel szemben", azért úgy lehet vonzóvá tenni a vidéket a fiataloknak, ha erősítik a helyi identitást, és modern munkahelyeket hoznak létre.
A következő 20 éven belül elképesztő mértékű ipari átalakulás lesz a negyedik ipari forradalom révén, ebben csak azok a települések, cégek lehetnek nyertesek, amelyek innovatívak lesznek - fogalmazott Birkner Zoltán.
