- A fővárosban átlagosan 3 százalékot, azaz 1 millió forintot lehet alkudni a használt lakások árából. A legnagyobb tér az alkura az egyik legdrágább városrészben, az V. kerületben van, ahol akár 5 százalékos lehet az árengedmény. A legkevésbé alkuképes lakások pedig a IV. kerületben vannak, azokból mindössze 0,7 százalékos lehet lefaragni.
- Az ország többi nagyvárosában közel 4 százalékkal, durván 600 ezer forinttal lehet lejjebb szorítani az árakat. Egerben és Zalaegerszegen nehezebb a vevők helyzete, az ingatlan.com elemzése szerint itt ugyanis az eladók nem nagyon engednek az árból. Salgótarjánban azonban 6 százalékkal alacsonyabb árat is el lehet érni.
Az ingatlanhirdetési portál az oldalon hirdető magánszemélyektől az eladást követően mindig megkérdezi, hogy mennyiért kelt el a meghirdetett ingatlan, így 2018-ban több ezer tranzakció alapján körvonalazódott az átlagos alku mértéke. A fővárosban az idén átlagosan 3 százalékot lehetett alkudni az eladásra kínált használt lakások árából, ami összegszerűen 1,07 millió forintot jelentett.
Eltérő tendenciák a fővárosban
A különböző kerületekben lakástípustól függően 0,7-5,3 százalék között volt az áralku mértéke. “Ez egy kicsit szélesebb sávot jelent a tavalyinál, akkor ugyanis 2,6-4,6 százalékkal tudták lejjebb szorítani a lakások árát a vevők.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember szerint az emelkedő ingatlanárak miatt a vásárlók egyre inkább a külső kerületekben keresnek eladó ingatlanokat, illetve olcsóbb ingatlantípusok iránt érdeklődnek, ez pedig korlátozza az alkupozíciójukat is. “A számokból az is kiolvasható, hogy már nem lehet bármilyen ingatlant bármilyen áron értékesíteni, mivel a drágább kerületekben és a nagyobb értékű ingatlanok értékesítésekor az eladóknak a többet kell engedniük a kínálati árakból.” - tette hozzá Balogh László.
A fővárosi panellakások áraiból idén átlagosan csak 2-2,6 százalékot tudtak lefaragni a vevők. A XV. kerületi paneleknél még ennél is kisebb a vásárlók mozgástere, mindössze 1,5 százalékkal ment lejjebb a végleges eladási ár a meghirdetetthez képest. A budapesti családi házaknál más a helyzet, ezeknél átlagosan akár 4 százalékot is elérheti az alku mértéke, de van olyan kerület, például a XX., ahol 6-7 százalékkal is csökkentették az árakat.
Mennyit lehet alkudni a többi nagyvárosban?
Az országos lakáspiacon az elmúlt 1-1,5 évben a megyei jogú városok megkezdték a felzárkózást, ez a kereslet és a kínálat bővülése mellett az árak emelkedésén is látható. A megyei jogú városokban az ingatlan.com adatai szerint a tégla- és panellakások áraiból átlagosan 3 százalékot, közel 600 ezer forintot engedtek az árból az eladók, a családi házak esetében pedig majdnem 7 százalékos volt az átlagos alku mértéke, ami 1,7 millió forintos árengedménynek felel meg.
Ahogy a budapesti kerületek esetében, a megyei jogú városok közötti is vannak jelentős eltérések az alkupozícióban. Az ingatlan.com elemzése szerint Egerben és Zalaegerszegen nem nagyon tudtak a vevők alacsonyabb árat elérni a tégla lakások esetében. Ezzel szemben Salgótarjánban átlagosan több mint 6 százalékot is engedtek az árból az eladók. “Ez a megyei jogú városok között a legmagasabb érték, ami azzal magyarázható, hogy a városban az országos átlaghoz képest visszafogottabb a kereslet a használt lakások iránt” - tette hozzá Balogh László.
Az ingatlan.com szakértője szerint az elmúlt 2-3 évben Budapesten és a nagyvárosokban a vevők fizetőképessége lassabban nőtt a lakásáraknál, ezért a lehetséges alku mértéke annál magasabb minél drágábban hirdetnek meg eladásra egy ingatlant. “Szintén nagyobb az alkupozíciója a vásárlóknak akkor is, ha az eladónak valamilyen oknál fogva - például továbbköltözés miatt - sürgőssé válik a lakáseladás. A vevők egymásra licitálása, és az, hogy a hirdetési árnál drágábban tudnak eladni egy ingatlant ma már kifejezetten ritka jelenség. “Erre tipikusan akkor kerül sor, hogyha egy ingatlant az átlagos kínálati áraknál 20-30 százalékkal olcsóbban hirdet meg valaki, ez viszont csak az esetek kevesebb mint 1 százalékában fordul elő.” - fogalmazott Balogh László.
