A lap birtokába jutott az a levél, amelyet az amerikai elnök egyes NATO-tagországok vezetőihez - köztük Angela Merkel német kancellárhoz, Justin Trudeau kanadai kormányfőhöz, Belgium és Norvégia vezetőihez - intézett. A levélben Donald Trump főként a német kancellárt ostorozza, azt állítva, hogy befizetései elmaradásával Berlin "jóváhagyja más szövetségeseknek, hogy szintén ne teljesítsék katonai kiadásaikra vonatkozó kötelezettségeiket". Trump szerint ugyanis a NATO-tagok "példaként" tekintenek Németországra.
Trump arra is figyelmeztette országa szövetségeseit, hogy amennyiben a befizetések tekintetében nem következik be változás, az Egyesült Államok átgondolhatja katonai szerepvállalását az európai kontinensen. "Egyre nehezebb lesz az amerikai állampolgárok előtt igazolni, hogy egyes országok miért nem osztoznak a NATO kollektív biztonsági terheiben, miközben amerikai katonák változatlanul kockára teszik életüket a tengerentúlon, vagy súlyos sebesülésekkel térnek haza" - fogalmazott Trump.
A levelet az amerikai elnök egy héttel azelőtt írta, hogy sor kerülne a július 11-12-i NATO-csúcstalálkozóra Brüsszelben.
A múlt szombaton a The Washington Post napilap arról értekezett nevük elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva, hogy a Pentagon tanulmányozza az amerikai katonák németországi állomásoztatásának költségeit, és a csapatok esetleges visszavonásának, vagy jelentős csökkentésének lehetőségeit.
James Mattis védelmi miniszter közben szintén hasonló tartalmú levelet írt az Egyesült Királyság védelmi miniszterének, Gavin Williamsonnak, emlékeztetve őt arra, hogy Londonnak is teljesíteni kell a védelmi kiadások emelését és NATO-befizetéseit. Mattis azt írta: az amerikai kormányzatot aggasztja, hogy az Egyesült Királyság katonai szavahihetősége csorbát szenvedett. Az amerikai politikus - akinek kétoldalas levelét a brit The Sun című lap hozta nyilvánosságra - egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyság elveszítheti az Egyesült Államokhoz fűződő "különleges viszonyát", s ezt az űrt a védelmi kiadásait megnövelő Franciaország töltheti be.
A NATO-tagországok 2014-ben, Walesben tartott csúcsértekezletükön állapodtak meg abban, hogy 2024-ig nemzeti össztermékük (GDP) legalább 2 százalékával megnövelik katonai kiadásaikat.
