A demokrata és republikánus szenátorokból álló bizottság jelentésében leszögezte, hogy a hírszerző közösség értékelése Oroszország beavatkozását illetően helytálló volt, Moszkva "egyértelműen" Donald Trumpot, a republikánusok elnökjelöltjét részesítette előnyben.
A bizottság republikánus elnöke, Richard Burr észak-karolinai szenátor, valamint demokrata párti kollégája, Mark Warner virginiai szenátor hangsúlyozták: "nincs ok a hírszerzők következtetéseinek kétségbe vonására". A szenátorok szerint az orosz erőfeszítések a 2016-os amerikai választások befolyásolására csak "Moszkva azon régi óhajának legutóbbi megnyilvánulásai, hogy aláássa az Egyesült Államok vezette nyugati liberális demokráciákat".
A szenátusi bizottság egyetért azon hírszerzési megállapításokkal is, melyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök maga rendelte el a beavatkozást az amerikai kampányba, azzal a céllal, hogy "aláássa az Egyesült Államok demokratikus folyamatába vetett hitet" és "lejárassa" a demokrata párti elnökjelöltet, Hillary Clintont. A hírszerző közösség - állítja a bizottság - "korrektül állapította meg", hogy a beavatkozási kísérletek "kiterjedtek" és "kifinomultak" voltak.
A bizottság egyúttal visszautasította azt az elsősorban Donald Trump támogatói által hangoztatott feltételezést, miszerint a bizottság munkáját politikai megfontolások befolyásolták. Elemzők rámutatnak, hogy a szenátusi bizottság következtetései eltérnek a képviselőház Devin Nunes republikánus politikus által vezetett hírszerzési bizottság jelentésében megfogalmazottaktól. A képviselők ugyanis vizsgálódásaik nyomán nem vonták le azt a következtetést, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egyértelműen Donald Trump elnökségét részesítette előnyben, inkább a hírszerzés munkafolyamatára és következtetésének hátterére összpontosítottak.
Trump július 16-án találkozik Putyinnal Helsinkiben .
