Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: egy apa fordult az ombudsmanhoz, panaszbeadványában a körzetes iskola és annak fenntartója döntéseit sérelmezte.
A férfi a körzetes iskolába kérte gyermeke felvételét, de ott helyhiányra hivatkozva elutasították. Javasolták neki, hogy gyermekét a kerület egy másik iskolájába írassa be, és a gyerek adatait továbbították is a másik iskolának.
A panaszos szerint a körzetes iskola azért nem akarta felvenni gyermekét, mert beszédhibája miatt a beíratáskor folyamatban volt a szakértői bizottsági vizsgálata. Az elutasító határozattal szemben a fenntartóhoz fordult, amely bekérte a már elkészült szakértői bizottsági véleményt, majd helyt adott a szülői kérelemnek. Az apa azért sérelmezte a fenntartói döntést, mert az nem minősítette jogellenesnek a helyhiányra hivatkozó elsőfokú határozatot, csak a beszédhiba megállapításának hiányában tartotta megalapozatlannak.
Az ombudsman kiemelte: a körzetes iskolának a felvételnél csak azt kell vizsgálnia, hogy a jelentkező gyermeknek a körzetben van-e lakóhelye vagy az állandó tartózkodási helye, és fennállnak-e a tankötelezettség megkezdéséhez szükséges feltételek. A jelentés szerint a körzetes iskola nem vizsgálta, hogy megvannak-e ezek a feltételek, a jelentkezést helyhiányra hivatkozva utasította el, ezzel megsértette a gyermek oktatáshoz való jogát.
Székely László hozzátette: a kötelező felvételnek éppen az a lényege, hogy mindig legyen olyan iskola, amely biztosítja a tankötelezettség teljesítésének helyét, ezért a helyhiányra hivatkozás nem értelmezhető.
Az ombudsman a tények alapján feltételezte, hogy a körzetes iskola elutasító döntésében előre valószínűsítette a gyermek sajátos nevelési igényét, ezért jelölte meg beiskolázásra a kerület egy másik iskoláját. Döntésével kapcsolatban az igazgató a kerületi beiskolázási értekezletre hivatkozott, amelyen az iskolák igazgatói és helyetteseik megbeszélték a kerületi gyermekek beiratkozásának módját. Ennek lényege - amit a másik iskola igazgatója is megerősített -, hogy a szülők egy általuk preferált iskolába jelentkeznek gyermekükkel, és lehetőségük van megnevezni másik intézményt is, amelyet elfogadhatónak tartanak.
Az alapjogi biztos megállapította, hogy a jogállamiság elvével és a szülő neveléshez fűződő jogával összefüggő súlyos visszásságot okoz, hogy az iskolák a szülőktől nyilatkozatot kérnek arról, a kötelező felvételt biztosító iskolán kívül mely másik iskolát tartják elfogadhatónak. Hasonlóképpen aggályos, valamint az információs önrendelkezési jog sérelmét idézi elő, hogy a kerület iskoláinak igazgatói - a szülői nyilatkozatra tekintettel vagy akár azt figyelmen kívül hagyva - egymás között "szétosztják" az iskolákba jelentkező gyermekek felvételét és a gyermekekre vonatkozó adatokat is megosztanak egymás között.
Az ombudsman jelentésében a szülői kérelem fenntartói elbírálását érintően is visszásságot állapított meg. A vizsgálat feltárta, hogy a fenntartó határozata a jogszabálysértő eljárás helyett tévesen érdeksérelemre hivatkozott.
Székely László aggályos mulasztásnak minősítette azt is, hogy a fenntartó egyáltalán nem vette észre az iskolák által kialakított, az alapvető jogállami követelményeket sértő "beíratási" gyakorlatot.
A Klebelsberg Központ elnökétől kérte, hogy folytasson le átfogó országos vizsgálatot és ennek alapján intézkedjen a hasonló törvénysértő, a jogbiztonság követelményével ellentétes, alapjogilag aggályos gyakorlat felszámolására. Az alapjogi biztos a konkrét ügyben a fenntartó eljárását is kezdeményezte. Továbbá azzal kereste meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, hogy tekintse át, biztosított-e az érintett gyermekek és szülők személyes adatainak védelme az általános iskolai felvételiknél, beíratásoknál.
