Az egyetemi docenst azzal kapcsolatban kérdezték, hogy az Európai Unió (EU) tagországainak állam-, illetve kormányfői, valamint az uniós központi intézmények vezetői szombaton Rómában aláírták azt a közös nyilatkozatot, amelyben kiállnak az unión belüli együttműködés folytatása, az EU előtt álló kihívások közös kezelése mellett. A római csúcstalálkozón az unió elődszervezeteit alapító szerződések 1957-es megkötésének hatvanadik évfordulójára emlékeztek.
Gálik Zoltán szerint a nyilatkozat üzenetértékű: a 27 állam előre szeretne menni, és megjelölték azokat fontos területeket, ahol aztán a jogalkotás útjára lehet lépni.
Mint mondta, abban mindenki egyetért, hogy a britek kilépése után erősíteni kell a védelempolitikát, egységesíteni kell a külső határvédelmet, valamint fontos foglalkozni a fiatalok munkanélküliségével, a déli perifériákkal és az unió növekedésével. Ezek a tervek az elmúlt két évben körvonalazódtak, és ezek keretei között valósulhatnak meg az olyan hosszú távú tervek, mint a fiskális integráció, a monetáris unió megerősítése vagy a többsebességes Európa - tette hozzá.
A migrációs válsággal kapcsolatban az utóbbi időben a külső megoldások váltak hangsúlyossá - a Törökországgal és afrikai országokkal kötendő megállapodások -, a belső elosztási mechanizmusról szólók pedig lekerültek a napirendről - ismertette. Az elosztási kvótához valószínűleg szerződésmódosítás kellene, de "senkinek sem fűlik a foga most szerződésmódosításhoz" - mondta, arra utalva, hogy idén Franciaországban, Németországban és esetleg Olaszországban is választások lesznek.
A közeljövő kihívásairól szólva Gálik Zoltán azt mondta: Nagy-Britannia a jövő héten beadja az uniónak az értesítést a kilépéséről, ezután megkezdődnek a tárgyalások, és egységes álláspontra lesz szükség. Az elkövetkező hónapok arról is szólnak majd, hogy ebben a folyamatban hogy tud egységet mutatni Európa - vélekedett.
