Palkovics László hangsúlyozta, a kohéziós források megítélésének feltételei szembe mennek a magyar érdekekkel. A kohéziós politika arról szól, hogyan hozzák az egyes tagállamok gazdaságaikat egymáshoz közelebb, ezért Magyarország nem fogadja el, hogy nála fejlettebb országok több támogatást kapjanak.
Magyarország úgy gondolja, hogy nem szabad megosztani az európai államokat a kohéziós politika mentén, nem szabad olyan követelményeket figyelembe venni az erről folyó tárgyalások során, amelyek nem tartoznak a költségvetés témakörébe - húzta alá a miniszter.
A Günther Oettinger uniós költségvetési ügyekért felelős biztossal folytatott megbeszéléssel kapcsolatban elmondta, hogy az Európai Unió és Magyarország véleménye nem egyezik e kérdést illetően, ugyanis a magyar álláspont szerint a kohéziós politika sikeres, amelyet legalább a jelenlegi formájában folyatni kell.
Mint elmondta, Violeta Bulc közlekedési ügyekért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésének egyik fontos eleme volt annak áttekintése, hogyan lehet megoldást találni arra, hogy "lehetetlen feltételeket" támasztva ne zárják ki a magyar, vagy más kelet-közép-európai vállalatokat a nyugat-európai szállítmányozási folyamatokból gazdasági indokok alapján.
Ezek az intézkedések Magyarország szerint diszkriminatívak és versenykorlátozóak, az uniónak következetesnek kell lennie és egyértelmű szabályokat kell hoznia e tekintetben - jelentette ki.
A miniszter tájékoztatása szerint Navracsics Tiborral, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztossal folytatott beszélgetésen hangsúlyozta, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) finanszírozását érintő intézkedés nem az intézmény autonómiájának megsértését jelenti. Az intézkedéssel Magyarország egyértelműsíteni szeretné, hogy milyen forrásból finanszírozza a vállalati innovációt, és hogyan kell ettől elválasztani a kutatás finanszírozását.
Palkovics László elmondta, Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős biztossal folytatott beszélgetésén egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy a klímapolitika területén 2030-ig elérni kívánt - egyebek mellett a széndioxid-kibocsátásra, vagy az üvegházhatású gázok kibocsátására, a megújuló energiaforrások használatának arányára, illetve az energiahatékonyságra vonatkozó - célszámok teljesíthetőek, azokat nem kell megváltoztatni.
Hangsúlyozta, Magyarország úgy képzeli el energiaellátási rendszerét, hogy az 90-95 százalékban a széndioxid-kibocsátási célokat negatívan nem befolyásoló elemekből tevődjön össze.
A miniszter Jyrki Katainen munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésével kapcsolatban elmondta, egyetértettek a körkörös gazdaság kialakításának fontosságában nem csak az ökológiai egyensúly fenntartása, hanem annak üzleti lehetőségeinek tekintetében is.
A miniszter elmondta, hogy az uniós biztos javaslatot tett az európai vállalatok támogatására is. A javaslat szerint a 2020 utáni hosszú távú uniós költségvetés keretein belül az Európai Beruházási Bank (EIB) egy tagállami bankon keresztül kedvező pénzügyi konstrukciót nyújtana a vállalatok számára akár innovációs képességük, akár hatékonyság növekedési céljaik megvalósításához.
