Tóth Bertalan: az európai közösség tagjai akarunk maradni

  • politika
  • 2018.09.11
    18:01
  • MTI
Az európai közösség tagjai akarunk maradni, de egy olyan közösségé, aminek az alapértékeiben tudunk hinni, nem pedig egy olyan közösségé, amit Orbán Viktor akar kialakítani és vezetni - mondta az MSZP elnök-frakcióvezetője kedden Sopron határában annál a határkőnél, ahol 1989. június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter átvágta a határkerítést, szeptember 11-én pedig több ezer kelet-német indulhatott a Német Szövetségi Köztársaságba.

Tóth Bertalan hangsúlyozta, hogy az "MSZP hisz Horn Gyula örökségében", egy igazságos Magyarországban, az európai értékek tiszteletben tartásában, a nyitottságban és az együttműködésben. Olyan Európai Uniót akarunk, ami demokratikus, szociális és figyelembe veszi az emberi jogokat - jelentette ki.

A 29 évvel ezelőtti események azért bírnak szimbolikus jelentőséggel ma is, mert akkor egy olyan folyamat kezdődött el Magyarországon, "aminek a keretében élhettünk, de ennek a kereteit ma folyamatosan lebontják" - mondta.

Hozzátette, hogy Horn Gyula azon az állásponton volt, hogy semmilyen retorzió nem érheti azokat a menekülteket, akik akkor Magyarországon voltak, mert hitt a békés megoldásban. "Már akkor kiállt azokért az emberi jogokért, amiket ma mi is, és az egész Európai Unió képvisel."

"Mindig a mindennapi ember értékeit tartotta szem előtt, nemcsak a politikájában, hanem személyes kapcsolataiban is" - fogalmazott Tóth Bertalan.

Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP korábbi elnöke arról beszélt, hogy a határ megnyitása egy olyan eseménye volt a magyar külpolitika történetének, amire ma is büszkék vagyunk. Két hónappal később leomlott a berlini fal.

Az előzményeket felidézve azt mondta, a határnyitás "logikus következménye volt mindannak, amit 1981-től a magyar külpolitika tett. Egy nagyon óvatos és a nyilvánosság teljes kizárása mellett folyó nyitás volt ez a nyugat felé", aminek a része volt később egyebek mellett az is, hogy 1989 márciusában Magyarország aláírta a genfi egyezményt.

Kovács László hangsúlyozta, hogy akkor az ENSZ menekültügyi egyezményének oldalára állt Magyarország. A jelenlegi kormányfő "soha nem említi ezt az egyezményt, pedig ez ma is érvényes és ez szabályozza az ENSZ tagállamok álláspontját menekültügyben" - mondta.

Az akkori nyitás ellentéte volt annak a nyitásnak, ami ma történik Magyarországon - tette hozzá, majd beszélt arról is, hogy a nyugati nyitás óvatos lépéseinek köszönhetően Magyarországon az MSZP 1994-ben Horn Gyula vezetésével választást nyert. Úgy véli, hogy azokra az évekre, joggal lehet büszke a párt, mert "azok a rendszerváltás utáni Magyarország sikeres évei voltak".

"Nekünk akkor a világon szinte mindenütt csak barátaink voltak, ellenfeleink, kemény kritikusaink nem, ma szinte mást sem látunk. Egyedül egy irány van, keletre az illiberális államok felé". Az MSZP-nek meg kell tennie mindent, hogy ezt az irányváltást fékezze, lehetőleg megállítsa - mondta Kovács László.

Legfrissebb