Bartha Elek utalt arra is, hogy végzőseiknek több országban minősítő vizsgát kell tenniük diplomájuk elfogadtatása érdekében, amit - a tapasztalatok szerint - jó eredménnyel meg is tesznek.
A professzor megemlítette: a jelentkezések alapján az idén is az első három között szerepel a Debreceni Egyetem, s bár a külföldi diákok jelentkezési határideje még nem zárult le, az már látszik, hogy az idén is több ezer külföldi jelentkezik az egyetemre, ahol az akkreditált angol szakok száma meghaladja az ötvenet.
Bács Zoltán, a DE kancellárja hozzátette: a külföldi diákok ilyen nagyszámú képzése komoly humán erőforrást és infrastrukturális hátteret követel meg.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Debreceni Egyetem, illetve a University of Debrecen ugyanaz a jogi személy, a magyar költségvetési szabályok szerint működik.
A felsőoktatási törvény módosítása kapcsán meglepődve értesültek arról, hogy a Közép-európai Egyetem magyar akkreditációval rendelkező alapítványi egyetem, de az angol megfelelőjén működő Central European University (CEU) jogi szempontból külön, külföldi intézmény, amely Magyarországon amerikai diplomát ad ki, ugyanazon oktatói gárdával, ugyanazon hallgatóknak is. Ez a jogi kettősség jelentős versenyelőny - tette hozzá.
Bács Zoltán professzor - hangsúlyozva, hogy a Debreceni Egyetem oktatói jó kapcsolatokat ápolnak a Közép-európai Egyetemmel és annak több oktatójával -, azt tartja korrektnek, hogy egyenlő feltételekkel jelenhessen meg mindenki a piacon, a magyar egyetemek ugyanis nemcsak egymással, hanem a világ egyetemeivel versenyeznek a hazai és nemzetközi hallgatókért.
Bartha Elek rektorhelyettes megjegyezte: a valóságban debreceni székhellyel működő egyetemüknek van külföldi képzése többek között Nagyváradon és Beregszászon is, ahol az adott ország törvényi előírásaihoz kell alkalmazkodniuk, akkor is, amikor azok változnak, és ilyenre volt példa az elmúlt tíz évben. Egyébként a Debreceni Egyetemnek is vannak kettős diplomái, közös képzései, létező külföldi egyetemekkel, közös programok alapján.
Hozzátette: 2015-ben és 2016-ban a legjelentősebb nemzetközi rangsorokban öt-hat hazai egyetem szerepel előkelő helyen, a debreceni mellett az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Semmelweis Egyetem (SE) vagy a Corvinus, illetve szaklistán például az Állatorvostudományi Egyetem.
