Az éjszakába nyúló tárgyalásokon a résztvevők végül megállapodásra jutottak, amelynek alapján a tagországok kormányait tömörítő tanács már szerdán megkezdheti az intézményközi egyeztetést a kérdésről a másik uniós társjogalkotónak számító, 40 százalékos mérséklést zászlójára tűző Európai Parlamenttel.
A vita meglehetősen nehéz volt, Németország és több keleti tagállam sokáig ragaszkodott az Európai Bizottság által eredetileg javasolt 30 százalékos célértékhez, amelyet mások - például Franciaország - viszont 40 százalékra akartak emelni.
Az EU soros osztrák elnöksége által beterjesztett kompromisszumra húsz ország szavazott igennel, négy nemmel, négy pedig tartózkodott.
A pontos részleteket egyelőre nem ismertették, annyit azonban tudni, hogy valamelyest eltérő szabályok vonatkoznának azokra az országokra, ahol az uniós átlag 60 százalékánál alacsonyabb a zéró- és alacsony kibocsátású járművek piaci részesedése a személyautók és kisteherautók piacán.
A hatalmas autóiparral rendelkező Németország képviselője szerint a 40 százalékos visszavágás munkahelyeket sodort volna veszélybe és ártott volna a gazdaságnak, Berlinnek pedig bizonyos keleti tagállamokkal együtt sikerült is blokkoló kisebbséget létrehoznia ennek megakadályozására.
Többek között Hollandia és Írország ugyanakkor csalódottságának adott hangot az álláspontjuk szerint nem kellően ambiciózus tárgyalási mandátum miatt.
A luxembourgi ülést követően Miguel Arias Canete uniós klímavédelmi biztos üdvözölte a megegyezést.
A tervezet célja a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mérséklése azon vállalások keretében, amelyek alapján az EU-nak a következő évtized végéig összességében legalább 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
A hivatalos adatok szerint mindössze 0,1 százalék volt az elektromos autók aránya 2015-ben Európában, a hibrideké pedig 0,4 százalék.
Európában évente 400 ezer korai haláleset írható a légszennyezés számlájára.
