"Úgy vélem, hogy az Európai Unió beavatkozási kísérletei a visegrádi országok belügyeibe elfogadhatatlanok, és csak felesleges feszültséget keltenek az Európai Unióban" - jelentette ki Zeman.
A cseh államfő példaként a migrációs problémát említette, amelyben Brüsszel és a V4-ek véleménye eltér egymástól.
"Közös (visegrádi) siker, hogy a migránskvóták lekerültek a napirendről, és Nyugat-Európa lényegében elfogadta álláspontunkat, hogy a migránsoknak a helyszínen, származási országaikban kell segíteni" - fejtette ki.
"Találkozónk megerősítette a V4-ek összetartását, amely rendkívül fontos, ha sikert akarunk elérni az EU-ban. Egyenként gyengék, közösen erősek vagyunk" - hangsúlyozta a cseh elnök. Zeman a visegrádi szolidaritás jó példájának minősítette, hogy a cseh parlament határozatban állt ki Magyarország mellett, bírálva az Európai Parlament által elfogadott Sargentini-jelentést.
Andrzej Duda, lengyel köztársasági elnök szerint az Északi Áramlat-2, nem gazdasági, hanem politikai projekt, amely káros Európa számára.
"Nyilvánvaló, hogy nem kereskedelmi, hanem politikai jellegű beruházásról van szó" - mondta Duda.
Úgy vélte, hogy az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték egyetlen energiaszállítót "helyez kiemelt, előnyös helyzetbe" és ez "függő helyzetbe hozza Európai Uniót a Gazprommal, ténylegesen Oroszországgal szemben".
"Oroszország nagyon agresszív politikát folytat az EU-val szemben, károkat okoz és veszélyes, mert legfőbb célja a szervezet felbomlasztása" - szögezte le Andrzej Duda.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a témával kapcsolatban Andrej Kiska szlovák elnök is.
"Álláspontunk világos: az Északi Áramlat-2-nek soha nem kellett volna megépülnie, hiszen a létező gázvezeték is csak 50 százalékban van kihasználva" - mutatott rá a politikus.
Kijelentette: az északi földgázvezeték megépítésével "Oroszország nagyon erős fegyvert kap a kezébe, hogy zsarolhassa Ukrajnát". Kiska múltbeli tapasztalatokra hivatkozva azt állította, hogy "Oroszországnak nem lehet hinni", mert ígéreteit, kötelezettségeit rendszerint megszegi.
Áder János magyar államfő felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió a földgázvezetékek kérdésében ne alkalmazzon kettős mércét. Emlékeztetett arra, hogy a múltban volt egy Déli Áramlat nevű energiavezeték projekt is, de az végül nem valósult meg, mert felépítését megvétózták - kíváncsian várja, hogy a brüsszeli döntéshozók hogyan foglalnak majd állást az Északi Áramlat esetében. A magyar vezető azt is hangsúlyozta, hogy az energetikai források diverzifikációja szükségességének kérdésében már évek óta egyetértés van a visegrádi országok között.
Milos Zeman cseh elnök bizonyos értelemben elhatárolta magát a nyilatkozatoktól kijelentve, hogy az Északi Áramlat-2 ügye nem volt témája a csorbatói tanácskozásnak.
Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió rendkívül sikeres projekt, de szükség van a védelmére, mert Európában növekszik az idegengyűlölet, a szélsőségesség és a nemzeti egoizmus.
"Egyetértettünk abban, hogy az Európai Unió egy rendkívül sikeres projekt, amely azonban védelemre szorul. A visegrádi országoknak meg kell mutatniuk, hogy képesek hozzájárulni Európa egységesítéséhez" - mondta Kiska.
A szlovák elnök kifejezte meggyőződését, hogy az olyan viták helyett, mint például az EU régi és új tagjaira osztása, egymás jobb megismerésére, megértésére van szükség, s Brüsszelnek is jobban meg kellene ismerkednie az egyes tagállamok konkrét helyzetével.
"Szükség van arra, hogy meghallgassuk egymást, jobban megismerjük egymást, empátiával viszonyuljunk egymáshoz" - szögezte le Andrej Kiska.
A jövő évi európai parlamenti választások kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy népszerűsíteni kell, mit is hozott az egyes visegrádi országoknak, lakosságnak az EU-tagság.
Az államfői találkozón - fejtette ki a szlovák vezető - az időszerű európai helyzet megvitatása mellett fontos téma volt a gazdaság korszerűsítése, a robotozáció, az automatizáció, és a vállalkozói környezet fejlesztése, valamint a szegénység elleni küzdelem.
A vállalkozó környezettel foglalkozva Kiska bírálta Nyugat-Európát, amely az alacsonyabb költségek érdekében előszeretettel helyezi keletre termelési kapacitásait, de már nem a kutatásokat. "Ezen a helyzeten változtatni kell" - húzta alá az idei visegrádi elnöki találkozó szlovák házigazdája.
