Novák Katalin kiemelte: a támogatottak 12 százaléka gyermekét egyedül nevelő szülő, tévhit tehát, hogy az egyszülős családok nem vehetik igénybe a csokot. Kitért arra: a már megítélt támogatásoknak köszönhetően közel 45 ezer még meg nem született gyermek vállalásáról döntöttek a fiatalok, jelentős demográfiai hatása van tehát a programnak.
Elmondta azt is: az építőipar fellendítésében is szerepe van az otthonteremtési támogatásnak. 2018. első félévben több mit 6500 új lakás épült, és ez 30 százalékkal több, mint a 2017-es azonos időszakra mért adat, pedig 2017-ben is emelkedett a lakásépítések száma. Megjegyezte: a beadott építési engedélyek alapján látható, hogy megmarad a lakásépítések dinamikája.
Az államtitkár kitért arra: 2019-ben is lesz csok, az elfogadott költségvetésben 242 milliárd forint áll rendelkezésre az otthonteremtési programra, de nincs pénzügyi korlát, tehát "amennyi igény érkezik, annyi támogatást" fognak nyújtani.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért megbízott elnöke ismertette: az intézet felmérése szerint a legtöbb támogatást a Közép-Magyarországon élők vehették igénybe. A támogatások 36 százalékát kisvárosi ingatlanokra kérték, 32 százalékát falvakban, községekben, 23 százalékát megyei jogú városokban lévő ingatlanokra, 9 százalékát pedig budapesti otthonokra - mondta.
A csokkal összefüggő mobilitásról elmondta: a támogatottak 80 százaléka ott használja fel a támogatást, ahol él, a budapestieknek azonban csak 66 százaléka marad a fővárosban, 34 százalékuk kisvárosokba, falvakba költözik a kapott támogatás segítségével.
Fűrész Tünde szólt arról, hogy a csokkal támogatott családok 30 százalékának egy gyermeke van, 34 százaléka két gyermeket nevel, negyedük nagycsaládos (három vagy több gyermekes) és 11 százalékuk még gyermektelen.
Hozzátette: a "támogatások közel 40 százaléka összefügg a nagycsaládos életformával", 25 százalékuk már jelenleg is nagycsaládos és további 15 százalékuk vállalja, hogy azzá válik.
