A State Department (külügyminisztérium) szóvivője hangsúlyozta: az amerikai kormányzat azt szeretné, ha az európai országok többet tennének Ukrajnáért a Krím-félszigetért Oroszország ellen folytatott küzdelmében, és ennek egyik módja lenne, ha szigorúbban betartatnák a már érvényben lévő szankciókat Moszkva ellen.
Nauert leszögezte: sok európai kormányzat hozott büntető intézkedéseket Oroszország ellen a Krím bekebelezése és ukrajnai cselekedetei miatt, de - mint fogalmazott - "nem valamennyi szankciót hajtották végre teljes mértékben". Hozzátette, hogy az amerikai álláspont szerint az európai országok ez ügyben többet is tehetnének.
A külügyi szóvivő szerint a segítség másik módja az lenne, ha az európai országok felülvizsgálnák az Északi Áramlat 2 gázvezeték eddigi támogatását. Ezzel kapcsolatosan azonban nem mondott részleteket.
A mintegy 9,5 milliárd euró értékű beruházás keretében megvalósuló Északi Áramlat 2 európai projekt, amelynek segítségével évi 55 milliárd köbmétert szállítani képes vezetékkel bővülhet a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat gázvezeték. Az Északi Áramlat 2 kiindulási pontja az oroszországi Viborg, végpontja pedig a németországi Greifswald, a vezeték orosz, finn, svéd, dán és német területi vizeken halad majd keresztül. Kiépítésével megkerülhető lesz Ukrajna, mint tranzitország, bár Vlagyimir Putyin orosz elnök az idén augusztusban Angela Merkel német kancellárral tárgyalva azt állította, hogy az orosz földgáz ukrajnai tranzitja az Északi Áramlat 2 kiépítése után is megmarad.
Donald Trump amerikai elnök a júliusban tartott brüsszeli NATO-csúcs előtt bírálta Németországot az Északi Áramlat 2 megépítéséért, azt hangsúlyozva, hogy ezzel Németország Oroszország "túsza" lesz.
