Honi helyzetkép
Noha a káros gázokat eregető gépjárművek manapság is telítik az utakat, és a még mindig aggasztóan egyre növekvő számuk az egyre közeledő környezeti katasztrófa figyelmeztető vészcsengőit kongatja, örvendetes hír, hogy ezzel egyetemben az utóbbi években Magyarországon látványos lendületet és fejlődést vett a bringakultúra.
A sokmilliárd forintos uniós támogatások hozzájárultak, hogy a kerékpárutak száma megkétszereződhetett, valamint kerékpáros parkolók, tárolók és szállások épültek, emellett beüzemelésre került a fővárosi közbringa-rendszer is. Mindebben jelentős szereppel bírt a párt- és szponzor független Critical Mass elnevezésű civil mozgalom, mely példátlan módon járult hozzá ahhoz, hogy robbanásszerű sebességgel terjedhessen hazánkban a kerékpárhasználat.
Mindez nem csupán a környezet megóvása érdekében fontos – természetesen minél több a biciklis közlekedő, annál kevesebb gépjármű rója az utakat, és annál tisztább lesz a levegő, amit belélegzünk –, hanem Magyarország presztízse szempontjából is. Hiszen a külföldi turisták szemében akkor mutatja a legvonzóbb képet egy ország, ha az minél élhetőbb a benne élők számára, azaz ha vonzó a helyi lakosoknak, akkor a külföldieknek is az lesz, ami tulajdonképp a gazdaság fellendülését is hozza, mivel ezek a tények a befektetőket sem hagyják hidegen.
Meg is lett a pozitív eredménye a biciklihasználat népszerűsítésének a gazdasági és kereskedői szektorban is. Több szerviz arról számolt be ugyanis, hogy a hirtelen és tartósan megnövekedett forgalomnak és igényeknek köszönhetően folyamatosan hosszított nyitva tartásról kell gondoskodniuk, ill. gombamód szaporodni kezdtek a szaküzletek is. A CM mozgalma tehát elérte, hogy az emberek felismerjék a kerékpárban a városi közlekedés alternatíváját, és biciklisbarát hellyé váljon több városunk is, ebből kifolyólag pedig, például a fővárosban megtízszereződött a biciklit használók száma. A CM ugyan ma már nem létezik, a helyét azonban méltón átvehetné a maradandó értékeket képviselő Magyar Kerékpárosklub.
Statisztikák
Több kutatás, és az Európai Bizottság adatai is azt igazolják, hogy Magyarországon sokkal jobb lett a kerékpárra pattanók helyzete, amit alátámaszt az is, hogy Hollandiát, majd Dániát követően hazánkban használják a legtöbben a kerékpárt közlekedési eszközként – írja a Webbicikli kerékpáros portál. Hollandiában a lakosság 36%-a, Dániában 23%-a, míg Magyarhonban 22%-a napi kerékpározó. A legkerékpárhasználóbb városunk pedig Budapest lett. A sorban utána következőként jön, a legtöbb eladott bicikli alapján Debrecen, Szeged, majd Miskolc, Pécs és Győr, aztán Székesfehérvár, Tatabánya, Érd és Nyíregyháza.
Az egy főre jutó kerékpárvásárlást tekintve Pest megyei települések állnak az élen Kistarcsával kezdve, majd következik Göd, Fót, Szigetszentmiklós, Keszthely, Pomáz, Budakeszi, Tököl, Budapest és Dunakeszi. Ezek a sorrendek azonban a valós képet némileg torzítják, mivel rengetegen nem újonnan vásárolt, hanem használt kerékpárokat tekernek. Valamint eltérő a nagyvárosok, és a vidék biciklizési kultúrája is. Az adatok szerint, előbbiben a tehetősebbek választják többen a kerékpárt, míg utóbbiban ennek az ellenkezője igaz.
