Előtte délelőtt a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcstalálkozójáról hazaérve egyenesen a zavargások egyik központi színhelyére, a Diadalívhez ment, és fejet hajtott az Ismeretlen Katona sírjánál, amelyet meggyaláztak a rendbontók.
Szombat este több rendőrségi szakszervezet rendkívüli állapot kihirdetését kérte, ugyanis csatatérre emlékeztetett szombat késő este Párizs belvárosának legelegánsabb része a sárgamellényesek harmadik tiltakozónapja után. A prefektúra vasárnap reggeli összesítése szerint a zavargásokban 133-an megsérültek, köztük 23 rendőr. A hivatalos tájékoztatás szerint 412 embert előállították, és közülük 378-at őrizetbe is vettek.
Christophe Castaner belügyminiszter jelezte: kész minden lehetőséget megvizsgálni. A minisztérium adatai szerint szombaton országszerte 136 ezren tüntettek a sárgamellényesek felhívására.
A helyzet miatt Edouard Philippe miniszterelnök nem utazik el az ENSZ klímaváltozással foglalkozó katowicei csúcsértekezletére.
A sárgamellényes mozgalmat a Facebookon egy hónnappal elindítók a Le Journal du Dimanche (JDD) című vasárnapi hetilapban közzétett felhívásukban jelezték: készek a párbeszédre a kormánnyal. Mi akarunk a konstruktív düh szóvivői lenni című írásukban elítélték az erőszakot, politikai megoldást sürgettek a kormánytól, amelynek vezetőivel készek találkozni.
A miniszterelnök pénteki kísérlete a párbeszédre a sárgamellényesek képviselőivel kudarcba fulladt.
Az elnöki hivatalban tartott válságtanácskozáson Édouard Philippe kormányfő, Christophe Castaner belügyminiszter és államtitkára, Laurent Nunez, valamint François de Rugy, az energetikai átmenetért felelős tárcavezető vesz részt.
A köztársaság elnököt a kormánytagokkal tett jelképes látogatásán a belvárosban ellentmondásosan fogadták a párizsiak. Voltak, akik fütyültek és Macron lemondását követelték, mások megtapsolták és azt kérték tőle, hogy tartson ki.
A France2 köztévé értesülése szerint a zavargást kirobbantók ultrajobboldali szélsőséges csoportok tagjai, szerepelnek a titkosszolgálatok nyilvántartásában.
A Szenátus vasárnap bejelentette, hogy az illetékes bizottság kedden meghallgatja a közbiztonságért felelős kormánytagokat, hogy magyarázatot adjanak arra, milyen biztonsági intézkedéseket léptettek életbe szombaton, és hogyan alakulhatott ki háborús helyzet a fővárosban.
Felborított és kiégett autók tucatjai, felgyújtott épületek, betört és kifosztott kirakatok, megrongált buszmegállók, utcakövekből épített barikádok - csatatérre emlékeztetett szombat késő este Párizs belvárosának legelegánsabb része. Vasárnap délelőtt azonban Párizs ismét a megszokott arcát mutatta: a külföldi turisták visszafoglalták a tüntetőktől a karácsonyi fényekben úszó Champs-Élysées sugárutat, és kezükben a luxusboltokban vásárolt ajándékokkal szelfiztek a kiégett gépjárművek és a rendőrkordonok között, többen gratuláltak a rohamrendőröknek. Többen viszont azt mondták francia újságíróknak, hogy soha nem láttak még ekkora rombolást egy városban.
Kormánypárti képviselők vasárnap utalást tettek arra, hogy változás várható a kormánypolitikában a sárgamellényesek irányában, akikkel a zavargások előtt a franciák több mint háromnegyede szimpatizált.
"A bűnünk, hogy túlságosan eltávolodtunk a franciák valóságától" - ismerte el Stéphane Guérini, a kormányzó Köztársaság lendületben párt vezetője a Le Parisien című napilapban, a belügyminiszter pedig szombaton azt mondta, hogy a kormány több kommunikációs hibát is vétett az elmúlt hetekben.
A Facebookon spontán szervezett, apolitikus, a politikai pártokat és a szakszervezeti képviseletet is elutasító mozgalomnak továbbra sincs vezetője. A szombaton utcára vonulók legfőbb követelései az üzemanyagadó eltörlése mellett továbbra is az életszínvonal javítására vonatkozó intézkedések, de többen követelték Emmanuel Macron államfő lemondását is.
Laurent Wauquiez, a jobbközép Köztársaságaik elnöke népszavazást, Marine Le Pen a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) elnöke pedig egyeztetést javasolt Emmanuel Macronnak az ellenzéki pártok vezetőivel. A radikális baloldali Lázadó Franciaországot vezető Jean-Luc Mélenchon szerint vissza kellene állítani a vagyonadót, amelyet Macron eltörölt. Mélenchon egyébként üdvözölte "az állampolgári lázadást, amely megrengette Macron és a pénz világát".
