- A fővároson belüli költözések célpontja tavaly a külső kerületek voltak: a legtöbben a XVIII. kerületbe mentek, a második és harmadik helyen pedig a XVI. és a XVII. kerület áll.
- A legtöbben pedig a lakáspiaci drágulásban elsőként érintett belső kerületekből (V., VI., VII., VIII. IX.) költöztek el.
- Az is látszik, hogy az elköltözők többsége a kijjebb eső, szomszédos kerületeket választja.
- Az országos költözéseket nézve kiderül, hogy sok vidéki megyéből Budapestre és Pest megyébe költöztek, emellett a különböző megyékből jellemzően a szomszédos megyék egyike volt a legkedveltebb célpont.
Megtorpanhat a belvárosi drágulás üteme
Budapesten belül tavaly közel 40 ezren költöztek másik kerületbe. Az elköltözők és odaköltözők különbsége alapján a XVIII. kerület volt a legkedveltebb, több mint 700-zal többen mentek oda, mint ahányan eljöttek. A második helyen a XVI., a harmadikon a XVII. kerület áll. Az eredményekből kiderül továbbá, hogy a legtöbben a belső kerületekből - V., VI., VII., VIII. IX. - költöztek ki.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a költözési adatokból tényszerűen is látszik, hogy a belső kerületekben elsőként látható és jelentős lakásdrágulás sok ott élőt késztetett arra, hogy magas áron adja el a lakását és a külső kerületekben egy nagyobb, esetleg jobb minőségű lakásba költözzön. Balogh László hozzátette, hogyha a befektetési célú lakásvásárlók nem tudják felszívni és ellensúlyozni a belső kerületekből kiköltözők által generált ingatlankínálatot, akkor a jövőben ezekben a városrészekben megtorpanhat az árnövekedés.
A külső kerületek lakásai azonban továbbra is olcsóbbak mint a belső kerületekben lévő társaik. A budapesti költözések elemzéséből kiderül az is, hogy az érintettek jellemzően a közelben lévő, kijjebb eső kerületekbe mentek. A legtöbben például a XIV. kerületről a XVI-ra váltottak, ők adják az összes fővárosi költöző közel két százalékát. A XIII. kerületből távozók legnagyobb része a szomszédos IV. kerületet választotta, a XI. kerületből elköltözők pedig a XXII. kerületben találtak új otthont.
Budapest, Pest megye és a szomszédok a legkedveltebbek
Az országos adatok arról tanúskodnak, hogy az elköltözők jelentős része Budapestet vagy valamelyik Pest megyei települést, valamint a szomszéd megyéket vette célba. A Bács-Kiskun megyéből elköltözők fele Budapesten vagy Pest megyében telepedett le, 14 százalékuk pedig a szomszédos Csongrád megyében. Budapestről a legtöbben Pest megyébe és Fejér megyébe költöztek. Emellett az is látszik, hogy a munkaerőpiaci szempontból kedvező helyzetben lévő Győr-Moson-Sopron megyébe költözők 13-13 százaléka Veszprémből és Budapestről érkezett, Vas megyéből érkezők aránya 7 százalékos, de az ország másik feléből, Borsodból Győrbe költözők aránya is 7 százalékot tett ki.
A legtöbben Budapestre és Pest megyébe költöztek, több mint 32 ezren és közel 35 ezren, majd Fejér megye következik, ahová több mint 6 ezren érkeztek, a negyedik pedig Győr-Moson-Sopron megye több mint 5 ezer fős eredménnyel.
Beindult a fővárosi kiköltözési hullám
Ha az elköltözőket is számba vesszük, akkor a fővárosban a mérleg negatív: több mint 3 ezerrel kevesebben költöztek be ugyanis, mint ahányan elmentek. Budapestről tavaly több mint 20 ezren költöztek ki agglomerációs városokba és községekbe, részben emiatt Pest megye népessége 13 ezer fővel nőtt. Balogh László hozzátette, hogy a budapesti kiköltözési hullám a dinamikus lakásdrágulás miatt jövőre is folytatódhat, ez pedig mérsékelheti a fővárosi áremelkedés ütemét.
