A kutató szerint a fejlődés elsősorban nem a segélyeknek köszönhető, hanem annak, hogy az afrikai politikusok rájöttek, nem kell minden szerződést aláírni, s érdekeiket érvényesíthetik a globális piacon.
A világgazdaság nagy szereplői körében Afrika továbbra is nyersanyagtermelőként szerepel, így nem cél, hogy megerősödjön a feldolgozóipar, hiszen ekkor nőne a nyersanyagok ára.
Hiába áramlott be a kontinensre éves szinten 50-60 milliárd dollárnyi fejlesztési segély, sok esetben ennek nem volt eredménye. Mostanra viszont megváltozott az afrikai vezetők hozzáállása, s inkább a már feljebb említett szektort fejlesztik, mert ez teremt munkahelyeket - mondta a szakértő.
Jelentősen több európai befektetést szorgalmazott Afrikában Sebastian Kurz osztrák kancellár kedden Bécsben az EU-Afrika Fórumon. Orbán Viktor magyar miniszterelnök megerősítette: a magyar kormány álláspontja, hogy a segítséget kell Afrikába vinni, és nem pedig a bajt behozni ide, Európába, és különösen nem Magyarországra.
A tanácskozáson 25 afrikai állam képviselői, köztük hét állam- illetve kormányfő, európai részről 13 állam- vagy kormányfő vettek részt, valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, továbbá számos vállalkozó.
