Maja Kocijancic a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, nem szabad, hogy Irán olyan tevékenységbe kezdjen, amely aláássa a nukleáris megállapodásban foglaltakat vagy nem egyeztethető össze a nukleáris vonatkozású szankciók feloldását szabályozó megállapodás - a közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) - végrehajtásával.
Kijelentette, a megállapodás minden fél részéről való betartása nemcsak a régió, hanem a nemzetközi béke és biztonság záloga. Az unió kapcsolatban áll a megállapodás végrehajtását ellenőrző vegyes bizottsággal, hogy szükség esetén lépéseket tegyen a szerződés betartása érdekében - tette hozzá.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság külügyminisztereivel közösen kiadott nyilatkozatában az Iránnal foglalkozó cselekvési terv végrehajtását ellenőrző vegyes bizottság összehívását sürgette.
Az aláírók aggodalmukat fejezték ki, hogy Irán olyan tevékenységeket folytat, amelyek nem felelnek meg a közös átfogó cselekvési tervben (JCPOA) foglalt kötelezettségeinek.
"Mivel Irán kifejezte szándékát, hogy a JCPOA keretein belül marad, ennek megfelelően is kell cselekednie. Fel kell hagynia a tiltott tevékenységekkel, és haladéktalanul vissza kell térnie a megállapodásban foglaltak teljesítéséhez" - fogalmaztak.
A nyilatkozat aláírói felkérték valamennyi érintett felet, hogy felelősségteljesen lépjenek fel az Irán nukleáris tevékenységeivel kapcsolatos növekvő feszültségek csökkentése érdekében.
A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hétfőn megerősítette, hogy Irán megkezdte a nagyhatalmakkal 2015-ben megkötött atomalku által engedélyezett, 3,67 százalékos szint feletti urándúsítást.
Teherán vasárnap jelentette be, hogy - válaszul az amerikai szankciók visszaállítására - legalább 4,5 százalékosra dúsít uránt. Irán hétfőn azzal is fenyegetőzött, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségei felmondásának következő lépéseként ismét üzembe helyezik a leállított centrifugákat, és elindítja a 20 százalékos tisztaságú urán dúsítását. Az iszlám köztársaság május elején azt jelentette be, hogy fokozatosan visszavonja a szerződésben vállalt kötelezettségeit, ha a többi aláíró ország nem teszi lehetővé a gazdaságát fojtogató amerikai szankciók megkerülését.
Tavaly májusban Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan felmondta az iráni atomprogram szigorúan polgári jellegét a NAÜ ellenőrzésével garantálni hivatott megállapodást.
Teherán mindig is tagadta, hogy atombomba előállítására törekedne, és hétfőn jelezte, hogy mintegy 5 százalékos szintű dúsításra törekszik, amely jóval alatta marad a katonai célú felhasználáshoz szükséges 90 százalékos dúsítottságnak.
Irán, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) és Németország alkotta hatok csoportja 2015-ben jutott megállapodásra, amelynek értelmében az iráni atomprogram korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán ellen elrendelt szankciókat. Az átfogó egyezménnyel a nemzetközi közösség azt akarta szavatolni, hogy az atomprogram kizárólag békés célokat szolgáljon.
