- Úgy tűnik, hogy Budapesten és az egyetemvárosokban is elérte az árak felső határát az albérletpiac.
- A fővárosi, debreceni, pécsi, győri kiadó lakások bérleti díja az idei szezonban nem emelkedett elsősorban a kínálatbővülés miatt. Igaz, éves szinten enyhén drágultak a kiadó lakások.
- Budapesten az átlagos bérleti díj augusztus végén 160 ezer forint volt: a tégla lakásoknál 165 ezer, a paneleknél 145 ezer forintot tett ki.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “Éves szinten azért feljebb mentek az árak, de visszafogott, egy számjegyű drágulás jellemezte az érintett városokat. A kereslet, az egy hirdetésekre jutó érdeklődések alapján az idei szezonban - júniusban, júliusban és augusztusban - erősebb volt az előző évekhez képest. A drágulást gátolta, hogy a magánszemélyek által kínált albérletek száma az érintett városokban 39-80 százalékkal nőtt egy hónap alatt, azaz a bérlők jóval szélesebb palettáról válogathattak” - tette hozzá.
Városok, bérleti díjak
Az ingatlan.com elemzése szerint Budapesten augusztus végén kiadó lakások átlagos bérleti díja 160 ezer forint volt, annyi, mint a szezon elején, de ez éves szinten 6 százalékos emelkedést jelent. A panellakásokért augusztus végén 145 ezer forintot, a téglaépítésű társaikért 165 ezer forintot kértek a tulajdonosok.
Az egyetemvárosok közül Debrecenben augusztus végén az átlagár 100 ezer forint volt, ez is megegyezik a ponthatárok kihirdetésekor ismert szinttel, az egy évvel korábbit pedig 5 százalékkal múlja felül. Szegeden az átlagos bérleti díj 100 ezer forintot tett ki augusztus végén, ami szintén azonos az szezon előtti összeggel, igaz, éves szinten azért 11 százalékos emelkedésnek felel meg. A miskolci albérletpiac 80 ezer forintos átlaggal kezdte és fejezte be a szezont, ami éves szinten így is 14 százalékos többletet jelent. A pécsi 95 ezer forintos átlag viszont 4 százalékos csökkenésnek felel meg.
Mi várható?
Balogh László szerint a mostani szezon alapján úgy tűnik, hogy komolyabb drágulás egyelőre nincs a szóban forgó városok albérletpiacán, mivel komoly mennyiségű kiadó lakás érkezett a piacra. Ráadásul a kínálat bővülése tovább fokozódhat, mivel a következő néhány hónapban több ezer olyan új lakást adhatnak át, amit befektetők vásároltak meg kiadási céllal.
Összességében az látszik, hogy most már éves szinten sincs komolyabb áremelkedés a budapesti albérletpiacon. Vidéken még lehet érezhetőbb drágulás, mivel ott az árak is alacsonyabb szintről indulnak, de a bérlők “vásárlóereje” a végét járja. Sokan pedig az alacsony kamatozású lakáshitelek, az állami támogatások miatt pedig inkább a lakásvásárlás felé fordulnak.