A két államfő az Arraiolos-csoport athéni tanácskozása után tartott megbeszélést.
Áder János elmondta, a német államfővel egyetértettek abban, hogy továbbra is indokolt az Európai Unió kohéziós alapjainak eredeti rendeltetése, azaz, hogy az elmaradott, kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását segítsék. Jelenleg 20 ilyen fejletlen régiója van az uniónak, ebből négy Magyarországon. "Ezért mi nem mondhatunk le arról, hogy további uniós fejlesztési forrásokból részesüljünk" - mondta.
Ismertetése szerint az unió mostani pénzügyi javaslata a legfejletlenebb tagállamokat, régiókat érintené a legkellemetlenebbül, ezért azt nem tekintik igazságosnak és szolidárisnak. Ezért a Kohézió barátai csoport minden fórumon próbál változtatni a jelenlegi pénzügyi javaslaton.
Hozzátette: "ugyancsak jogos az a másik célkitűzésünk, hogy a klímavédelemre is megfelelő forrásokat biztosítsunk, de nem mehet az egyik a másik rovására".
Elmondta, hogy a megbeszélésen szó volt arról is, hogy a német vállalatok előszeretettel ruháznak be Magyarországon, mert a gazdasági szabályozások szempontjából kiszámítható országnak tekintik, ahol megfelelő színvonalú a munkaerő. Ez kölcsönösen előnyös, mind a német befektetőknek, mind a magyar munkavállalóknak. Ráadásul minderre egy komoly szakképzési intézményrendszer is ráépült, amely Magyarország tudástőkéjének gyarapítása szempontjából is alapvető fontosság - ismertette az államfő.
A német szándék és cél egyértelmű: ennek a folyamatnak a fenntartása és ebben semmiféle változás nem várható a következő években - jelentette ki Áder János.
Közölte azt is, hogy a migráció témája a szombati megbeszélésen nem került szóba, ami jó hír, hiszen ez azt jelenti, hogy a magyar-német kapcsolatokban ez a kérdés nem szerepel a legfontosabb három kérdés között.
