Az éghajlatváltozás káros hatásai elleni együttműködés az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás alapján zajlik. Ennek keretében az EGT illetékes bizottsága pénteken úgy határozott, hogy kulcsfontosságú jogszabályokat épít be a EU jogrendszerébe.
Izland és Norvégia 2008 óta vesz részt az EU 2005-ben létrehozott kibocsátás-kereskedelmi rendszerében (EU ETS). A rendszer célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozás megfékezése.
Az EU, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra 40%-kal csökkenti a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest.
A következő évtizedben az EU, Norvégia és Izland fokozni kívánja az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködését azáltal, hogy összehangolja az EU ETS-en kívüli ágazatok, nevezetesen a mezőgazdaság, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás és az épületek üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentését.
Emellett fontos eleme a megállapodásnak, hogy fokozzák a széndioxid-kivonás földhasználat és az erdőgazdálkodás általi előnyeit.
A pénteki megállapodás az EU és az említett országok közötti szoros együttműködés eredménye, amely megerősíti a politikai szerepvállalást a klímaváltozás elleni küzdelemben.
