Sajid Javid a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: a konzervatív párti kormány minden lehetséges lépést megtett annak érdekében, hogy tartani tudja az október 31-i Brexit-határidőt, "elérte azt a Brexit-megállapodást, amelyről mindenki azt mondta, hogy elérhetetlen", és szükség esetére megtette az előkészületeket a megállapodás nélküli Brexitre is.
Javid szerint azonban a parlament és különösen Jeremy Corbyn - a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője - miatt "további bizonytalanság és késlekedés várható".
"El kell fogadnunk, hogy nem tudunk kilépni (az EU-ból) október 31-én, mivel a parlament (a határidő) hosszabbítását kérte, és az EU - bár még nem kaptuk meg válaszát - valószínűleg eleget tesz ennek a kérésnek" - mondta a brit pénzügyminiszter.
Sajid Javid az első kabinettag, aki nyilvánosan és egyértelműen kijelentette, hogy nem tartható a jövő csütörtöki Brexit-határidő.
Boris Johnson múlt szombaton kezdeményezte az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg még érvényes jövő csütörtöki határnapról 2020. január 31-ig, annak a törvénynek megfelelően, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést, hacsak az alsóház ezt külön határozatban nem engedélyezi.
Az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak küldött levelét a brit kormányfő nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejtette, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.
Johnson pénteken, egy vidéki látogatáson a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy "a dolgok jelenlegi állása szerint" az Egyesült Királyság még mindig ki tud lépni az EU-ból jövő csütörtökön, és "ki is kellene lépnie".
Hozzátette ugyanakkor: ez most már azon múlik, hogy az Európai Unió beleegyezik-e a határidő halasztásába.
Az október 31-i kilépést jelenleg törvény rögzíti, de a Downing Street szóvivője pénteki tájékoztatásában közölte, hogy ha az EU engedélyezi a halasztást, a brit kormány az unió által meghatározott új határnapnak megfelelően módosítja a Brexit időpontjáról szóló jogszabályt.
Az Európai Bizottság szóvivője pénteken bejelentette, hogy az unióban maradó országok kormányai megállapodtak a Brexit halasztását célzó brit kérelem jóváhagyásáról, a halasztás hosszáról azonban később döntenek.
Boris Johnson a héten közölte, hogy a patthelyzet feloldása végett előrehozott választások kiírását kezdeményezi december 12-ére. A kormány az indítványt hétfőn terjeszti a londoni alsóház elé vitára és szavazásra.
Az előrehozott választásokhoz a parlamenti mandátum időtartamát öt évben rögzítő brit választási törvény alapján a képviselők kétharmados többségének támogatása kell. A kormányzó Konzervatív Pártnak azonban egyszerű többsége sincs az alsóházban, így az előrehozott választások kiírásához az ellenzék, mindenekelőtt a Munkáspárt támogatására van szüksége.
Jeremy Corbyn közölte, hogy a Munkáspárt akkor hajlandó hozzájárulni a választások kiírásához, ha végképp lekerült a napirendről a megállapodás nélküli Brexit lehetősége, vagyis ha az EU előbb hozzájárul az október 31-i Brexit-határidő halasztásához.
Brit médiaértesülések szerint ugyanakkor az EU a halasztásról szóló hivatalos döntéssel éppen arra vár, hogy mi lesz a választásokról szóló hétfői londoni parlamenti szavazás eredménye.
