Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy az okosvárosok kialakításához és működtetéséhez elengedhetetlen a megújuló energia (nap- és szélenergia) használata – derül ki a Deloitte tanulmányából.
A világ energiafogyasztásának 70 százalékát jelenleg a városok teszik ki, amelyek szoros kölcsönhatásban állnak a közműcégekkel. Ezek a vállalatok a városok okosvárossá fejlődésében kulcsszerepet játszanak, míg a közműcégek számára a városok jelentik az egyik legnagyobb növekedési lehetőséget. A közműszolgáltatók a meglévő infrastruktúrájukon keresztül, amely az okosvárosok működési alapját biztosítja, közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztókkal, amely következtében a legmodernebb megoldások (okosmérő, elektromos autótöltő stb.) elterjesztésével ügyfeleik edukálásához is hozzájárulnak. Egy áramszolgáltatással foglalkozó vállalat üzleti döntései közvetlen hatással vannak nemcsak az adott város energiatermelési módszereire, de közlekedésére és környezeti állapotára is.
Ahhoz, hogy a közműszolgáltatók betöltsék városfejlesztési szerepüket és hozzájáruljanak az okosvárosok kialakulásához, első lépésként különféle érzékelők segítségével, lehetőleg minél szélesebb körben kell adatokat gyűjteniük. A következő lépésként meg kell tanulni ezeket az adatokat feldolgozni és felhasználni. Akkor jelenthető ki, hogy egy közműcég képes egy okosváros működtetésére, ha a begyűjtött adatokat tudja elemezni és használni.
„A közműcégek számára a régi infrastruktúra összehangolása a legmodernebb módszerekkel nagy kihívást jelent, azonban egyre több nemzetközi példa van arra, hogy az okosvárossá formálódó települések esetében a megújuló energia használata felpörgeti a gazdaságot, fenntarthatóan működővé és élhetőbbé teszi az adott várost. Emellett, az okosvárosok a megújuló energiát használó épületek és az elektromobilitás terjedése révén a hagyományos városoknál fenntarthatóbban működnek” – mondta Mező Csaba, a Deloitte Magyarország energiaszektorának vezetője.
Nemzetközi példák
Georgetown 2017 óta teljes energiaszükségletét nap- és szélenergiával fedezi, ennek hatására az áram ára 2011 és 2017 között kilowattóránként 11,4 centről 8,4 centre csökkent. San Diego széles körben kezdett tetőtéri napelemeket használni, aminek hatására megnőtt a városban tevékenykedő innovatív megoldások fejlesztésével, gyártásával és üzemeltetésével foglalkozó vállalkozások száma, így új munkahelyek jöttek létre. Adelaide-ban az energiaszolgáltató ezer tetőre telepített napelemet kapcsolt hálózatba egy 5 megawatt kapacitású minierőművet hozva létre. A lépésnek köszönhetően a város olcsó, tiszta energiához jutott és csökkentette a hagyományos energiahordozók használatát. A másik példa Calgary, ahol ma már kizárólag szélerőművekkel teremtik elő a tömegközlekedés energiaigényét.
A megújuló energiát használó okosvárosok magasabb életminőséget kínálnak lakóiknak azáltal, hogy egészségesebb, élhetőbb környezetet teremtenek. Az ott élők mindennapjaira kedvező hatással van, hogy Koppenhága vagy London autómentes zónákat alakított ki, illetve hogy Párizs 2030-ra betiltja a belsőégésű motorok használatát. Az ilyen környezetben élő épületüzemeltetők és városlakók könnyebben rávehetők arra, hogy saját energiatermelési és tárolási lehetőségeiket felhasználva egyszerű energiafogyasztókból energiatermelőkké váljanak, tovább emelve ezzel városuk életminőségén.
„Nagyon fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a közműtársaságok önmagukban nem képesek a megújuló energiát használó okosvárosok létrehozására. Egy ilyen élőhely leginkább egyfajta ökoszisztémaként működik, ahol az országos, a regionális és a városi hatóságoknak, a közműcégeknek, a kutatóknak, a befektetőknek, a technológiai vállalkozásoknak és maguknak a polgároknak is komoly befolyásuk van a rendszer működésére és közös együttműködés kell a rendszer működtetéséhez” – tette hozzá Mező Csaba.
A Deloitte Renewables (em)power smart cities tanulmánya itt érhető el.2019. október 1.
