Boris Johnson a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt szerda délután elmondott hivatalos kampánynyitó beszédében kijelentette: nem akarta ezt a parlamenti választást, mint ahogy "senki sem akar igazán előrehozott választásokat tartani decemberben".
A kialakult helyzetben azonban nem maradt egyéb lehetőség, a parlament ugyanis "a bénultság állapotába jutott", a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) döntő népszavazás óta eltelt három és fél évben "mozgásképtelenné vált" és a képviselők nem hajlandók véghezvinni a Brexitet, figyelmen kívül hagyva a választóktól erre kapott megbízást - fogalmazott a brit kormányfő.
A parlament hivatalosan szerda hajnalban, a választási törvénynek megfelelően a választás időpontja előtt 25 munkanappal oszlott fel.
Johnson erről szerdán hivatalosan értesítette a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt. Ezután jelentette be formálisan, a Downing Streeten elmondott beszédében a választási kampány kezdetét, jóllehet a kampány valójában már jó ideje zajlik.
A brit miniszterelnök hivatalos kampánynyitó nyilatkozatában úgy fogalmazott: "észbontó", hogy a parlament a minap megszavazta a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást, utána viszont a Brexit halasztására voksolt.
Johnson ezzel arra utalt, hogy az alsóház a Brexit-egyezmény általános alapelveit október 22-én jóváhagyta, rögtön ezután azonban a képviselők leszavazták a megállapodás teljes körű vitájára és ratifikációjára kidolgozott rendkívül feszes - a kiegészítő jogszabályokkal együtt 400 oldalas tervezet elbírálására mindössze három napot előirányzó - kormányzati menetrendet.
E második szavazás után Boris Johnson az alsóházban bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit további halasztását indítványozó újabb brit kormányzati kezdeményezésről.
Johnsont jogszabály kötelezte arra, hogy kezdeményezze az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit újabb halasztását, mivel a törvényben foglalt határidőig, október 19-ig a parlament nem hagyta jóvá a Brexit-megállapodást.
Az Egyesült Királyság október 31-én lépett volna ki az Európai Unióból, de az Európai Tanács 2020. január 31-ig meghosszabbította a kilépési határidőt.
A Downing Streeten elmondott szerdai kampánynyitóján Boris Johnson kijelentette: ha az eddigi parlamenten múlt volna, az Egyesült Királyság még január 31-én sem lépne ki az Európai Unióból, és ez katasztrofális hatást gyakorolt volna a politikába vetett bizalomra.
A brit kormányfő szerint két választási lehetőség van: vagy a kormányzó Konzervatív Párt, amely győzelme esetén januárban véghezviszi a Brexitet, és ezzel "több százmilliárd fontnyi befektetésre váró tőkét" vonz az országba, vagy Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, aki "(Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) oldalára állt", amikor Oroszország "elrendelte" egy volt orosz-brit kettős hírszerző ügynök, Szergej Szkripal megmérgezését a délnyugat-angliai Salisburyben.
Johnson a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap szerdai kiadásában megjelent kampánynyitó írásában úgy fogalmazott: a Corbyn vezette Munkáspárt olyan zsigeri gyűlöletet táplál a profitorientált vállalkozások iránt - és ebből adódóan olyan féktelen adóemelésekbe kezdene -, hogy azzal az egész ország jólétének alapjait rombolná le.
Johnson szerint a Munkáspárt "olyan élvezettel és bosszúszomjjal mutogat" egyes vállalkozókra, amilyenre a sztálini kuláküldözések óta nem volt példa.
