A statisztikai hivatal honlapján megjelent kimutatás szerint 2018 végén 567 ezer külföldi állampolgárt tartottak nyilván Csehországban. Közülük 290 ezer tartós, 275 ezer átmeneti tartózkodási engedéllyel rendelkezett, míg a menekültként befogadottak száma 2500 volt.
A külföldiek legnagyobb része ukrán, szlovák és vietnami, de magas és növekvő tendenciát mutat az oroszok, a lengyelek, bolgárok és a románok száma is.
A statisztikusok szerint a csehországi letelepedés iránt elsősorban az európai unión kívüli, közeli országok lakosai mutatnak érdeklődést. Ezen csoport tagjainak több mint 60 százaléka rendelkezik hosszú lejáratú tartózkodási engedéllyel, Csehországban él a családjuk is, míg az uniós állampolgárok körében az átmeneti tartózkodási engedélyek vannak többségben.
Jarmila Maresová szerint a Csehországban dolgozó és élő külföldi állampolgárok száma minden bizonnyal jóval nagyobb, mert a statisztikákban nincsenek kimutatva azok az uniós állampolgárok, akik a szabad munkaerőmozgás alapján vannak Csehországban, illetve nem jelentkeztek be az idegenrendészeten.
"Új jelenség, hogy az utóbbi időkben gyorsan emelkedik a románok, a bolgárok és bizonyos lemaradással a magyarok száma Csehországban. Ők mind uniós állampolgárok" - mondta Dalibor Holy, a CSÚ munkaerő-statisztikai részlegének igazgatója újságíróknak.
A statisztikai hivatal kimutatásából kitűnik, hogy 2018 végén már 6645 magyar állampolgár élt Csehországban, és számuk egyre növekszik. Összehasonlításul: míg 2010-ben ez a szám 713 volt, 2015-ben már 3135 magyar állampolgárt tartottak nyilván a cseh hivatalok.
Az MTI kérdésére, megkülönbözteti-e a CSÚ a magyar állampolgárok között a kettős állampolgársággal (pl. román-magyar, vagy ukrán-magyar) rendelkezőket, a statisztikai hivatal képviselője nemleges választ adott.
Sajtóértesülések szerint aránylag sok kárpátaljai vagy romániai magyar dolgozik Csehországban, valószínűsíthető, hogy bizonyos részük magyarországi útlevéllel.
