A Bizottság továbbá ismertette 2020. évi kiigazított munkaprogramját, amely kiemelten kezeli az európai helyreállításhoz és rezilienciaépítéshez szükséges intézkedéseket.
A koronavírus velejéig megrázta Európát és a világot, próbatétel elé állítva az egészségügyi és jóléti rendszereket, társadalmainkat és gazdaságainkat, valamint életmódunkat és munkamódszereinket. A 750 milliárd euró összegű NextGenerationEU Eszközzel, valamint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú uniós költségvetés célzott emelésével az uniós költségvetés teljes pénzügyi kapacitása 1,85 billió euró lesz.
A NextGenerationEU Eszköz a saját források felső határának az EU bruttó nemzeti jövedelme 2,00%-ára való ideiglenes megemelésével bővíti a pénzeszközöket, ami lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy erős hitelminősítésével a pénzügyi piacokon 750 milliárd euró hitelt vegyen fel. Ezt a kiegészítő finanszírozást uniós programokon keresztül folyósítják, és hosszú időszak alatt a jövőbeli uniós költségvetéseken keresztül – de nem 2028 előtt és nem 2058 után – fizetik vissza. Ennek méltányos és közös megvalósítása érdekében a Bizottság számos új saját forrást javasol. Ezen túlmenően arra törekedve, hogy a legsürgetőbb igények kielégítése érdekében a pénzeszközök a lehető leghamarabb rendelkezésre álljanak, a Bizottság a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keret olyan módosítását javasolja, hogy már 2020-ban további 11,5 milliárd euró összegű finanszírozás álljon rendelkezésre.
A NextGenerationEU Eszköz pénzeszközeit a következő három pillérbe ruházzák be:
A tagállamok támogatása beruházásokkal és reformokkal:
Az 560 milliárd euró összegű új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz pénzügyi támogatást nyújt a beruházásokhoz és a reformokhoz – többek között a zöld és a digitális átállással, valamint a tagállami gazdaságok rezilienciájával kapcsolatban –, és ezeket összekapcsolja az uniós prioritásokkal. Az eszköz beágyazódik majd az európai szemeszterbe. Az eszköz legfeljebb 310 milliárd euró összegben nyújt majd támogatásokat, és legfeljebb 250 milliárd euró összegű kölcsönt lesz képes nyújtani. A támogatás valamennyi tagállam számára elérhető lesz, de különösen az Unió leginkább érintett részeire és azokra a területekre összpontosít, ahol a legnagyobbak a rezilienciaszükségletek.
A jelenlegi kohéziós politikai programok 55 milliárd euró összegű kiegészítő finanszírozását az új REACT-EU kezdeményezés keretében nyújtják mostantól 2022-ig, és a válság társadalmi-gazdasági hatásainak súlyossága, többek között az ifjúsági munkanélküliség szintje és a tagállamok viszonylagos jóléte alapján osztják el.
A Méltányos Átállást Támogató Alap legfeljebb 40 milliárd euróval történő megerősítésére irányuló javaslat a tagállamok támogatására a klímasemlegességre való átállás felgyorsításában.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap15 milliárd euróval történő megemelése révén támogatni lehet a vidéki területeket az európai zöld megállapodás végrehajtásához szükséges strukturális változások végrehajtásában, és az új biodiverzitási stratégiában, valamint a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában foglalt nagyratörő célok megvalósításában.
Az uniós gazdaság beindítása a magánberuházások ösztönzése révén:
Az új Fizetőképesség-támogatási Eszköz magánforrásokat mozgósít, hogy a leginkább érintett ágazatokban, régiókban és országokban sürgős támogatást nyújtson az életképes európai vállalkozásoknak. Az eszköz 2020-tól kezdheti meg működését, költségvetése pedig 31 milliárd euró lesz. Célja, hogy 300 milliárd euró összegű fizetőképességi támogatást szabadítson fel valamennyi gazdasági ágazat vállalatai számára, és felkészítse őket egy tisztább, digitális és ellenállóképes jövőre.
Az Európa kiemelt beruházási programjának számító InvestEU program költségvetése 15,3 milliárd euróra emelkedik, hogy Unió-szerte ösztönözze a projektekbe történő magánberuházásokat.
Az InvestEU-ba beépített új stratégiai beruházási eszköz a NextGenerationEU Eszköz 15 milliárd euró összegű hozzájárulásának köszönhetően akár 150 milliárd euró összegű beruházást generál, így fokozza a belső piacon a stratégiai – különösen a zöld és a digitális átálláshoz kapcsolódó – ágazatok és a kulcsfontosságú értékláncok rezilienciáját.
A válság tanulságainak levonása:
A 9,4 milliárd euró költségvetéssel rendelkező új egészségügyi program – „az EU az egészségügyért” program – megerősíti az egészségvédelmet, és segíti a jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészülést.
A rescEU – az uniós polgári védelmi mechanizmus – kerete 2 milliárd euróval növekszik, így a mechanizmus kibővül és megerősödik annak érdekében, hogy az Unió képes legyen felkészülni a jövőbeli válságokra és reagálni tudjon azokra.
94,4 milliárd euró az Európai Horizont program számára, amely így megerősítve finanszírozni tudja az egészségügy, a reziliencia, valamint a zöld és a digitális átállás terén végzett létfontosságú kutatásokat.
Európa globális partnereinek támogatása további 16,5 milliárd euróval a külső tevékenységre, beleértve a humanitárius segítségnyújtást is.
Más uniós programok költségvetése is emelkedik annak érdekében, hogy a jövőbeli pénzügyi keret teljes mértékben igazodjon a helyreállítási szükségletekhez és a stratégiai prioritásokhoz. Az uniós költségvetés rugalmasabbá és reagálóképesebbé tétele érdekében egyéb eszközök kerete is bővül.
Az Európai Tanácsban júliusig gyors politikai megállapodást kell elérni a NextGenerationEU Eszközről és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó pénzügyi keretről, hogy új lendületet adjunk a helyreállításnak, és erőteljes eszközt biztosítsunk az EU számára a gazdaság talpra állításához és a jövőre való felkészüléshez.
