Janez Jansa azt mondta, hogy 15-16 éve mindenki kedvezően és optimistán tekintett az unióra, ma azonban az emberek realistábban látják a helyzetet. Bár sok pozitív fejlemény történt, rengeteg kihívás is érte az EU-t. Példaként említette az európai alkotmány elfogadásának kudarcát, a pénzügyi-gazdasági válságot, a 2015-ös - szavai szerint sokkolóan ható - migrációs válságot, valamint az idei koronavírus-járványt is.
Úgy vélekedett, hogy a britek kilépésről szóló döntéséhez aktívan hozzájárult egyes európai intézmények téves megközelítése a migrációs krízis idején. Az EU sikere most főként azon múlik, hogy milyen választ ad a Brexitre - hangoztatta.
A schengeni határokat ki kell terjeszteni, az uniót pedig bővíteni kell a nyugat-balkáni országokkal - mondta a szlovén miniszterelnök, aki szerint ez a stratégiai válasz a britek kilépésére.
A koronavírus-járványról szintén úgy vélekedett, hogy egyes globális intézmények súlyos kudarcot vallottak a kezelésekor.
Janez Jansa azt mondta, hogy már dolgoznak a gazdasági következmények, nehézségek megoldásán.
Úgy vélekedett, hogy amíg nincs hatásos vakcina a koronavírus ellen, addig csak akkor térhet vissza az élet a normális kerékvágásba, ha bevezetnek egy olyan digitális alkalmazást, amely képes követni a járvány útját. Így a turizmus legalább részben kilábalhat a válságból - jegyezte meg.
A szlovén miniszterelnök szerint ezekben a nehéz időkben éppen a mostanihoz hasonló, cenzúrázatlan beszélgetésekre van szükség. Európának ügyesebben kell meghatároznia, hogy mely intézkedések működnek, és melyek nem - tette hozzá.
A legfontosabb belső stratégiai kérdésnek Janez Jansa a demográfiát nevezte. Ha nincsen népesség, amely osztja az európai kulturális értékeket, akkor minden elveszett - jelentette ki.
Megjegyezte, hogy egyes politikai erők kritizálják a családot, a nemzetet. Ezzel a támadással szemben egységesebb fellépésre van szükség, hiszen több forog kockán, mint az európai intézmények vagy az EU jövője - mondta a szlovén miniszterelnök.
Aleksandar Vucic szerb elnök kiemelte, hogy a mostani egészségügyi válság megmutatta, mennyire sérülékenyek vagyunk.
Ő is említette a migrációt, amelyre - mint mondta - mindig nagyon kell figyelni. Hangoztatta a biztonsági kérdések jelentőségét és kitért a gazdaságvédelemre is
Utóbbiról úgy vélekedett, hogy a jobbközép európai politikai pártoknak ebben fontosabb szerepük van, mint valaha. Meg kell óvni a kis- és középvállalkozásokat, mert ha nem így teszünk, akkor mindent elveszíthetünk - jelentette ki Aleksandar Vucic.
Megjegyezte, hogy bár a gazdasági mutatószámok romlottak a járvány miatt, ők elégedettek a teljesítményükkel.
A szerb elnök szintén kiemelte, hogy vakcina nélkül nem lehet legyőzni a koronavírust, az oltóanyagra pedig egyelőre nincsen kilátás. Ugyanakkor sok minden mást tenni lehet - fűzte hozzá. Példaként említette, hogy jobban együtt kell működni biztonsági kérdésekben.
Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktorral kölcsönösen tisztelik egymás politikáját, a legjobb szomszédok lettek, a lehető legjobb kapcsolattal.
Európának meg kell értenie, hogy mi történt a Brexit után. Az EU-nak nagyobb szerepet kell kapnia, nem csupán bürokratikus kérdésekre összpontosítva - mondta Aleksandar Vucic, hozzátéve: az állampolgárok nem papírokat akarnak látni, hanem hús-vér embereket, akikben bízni tudnak, akik megoldják a problémáikat.
Úgy vélekedett, hogy tisztelni kell más nemzetek döntéseit, választási eredményeit, nem pedig vádolni a másutt élőket csak azért, mert eltérően gondolkodnak.
A szerb elnök azt hangoztatta, hogy ők egy erős Európához akarnak csatlakozni, amelynek ütőképes a hadserege.
