Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a magyar közmédiának adott nyilatkozatában felhívta a figyelmet, hogy a 47 tagállamot számláló testület 6 hónapig tartó magyar elnökségének egyik legfontosabb prioritása a nemzeti kisebbségek védelmének ügye. Ebben a kérdésben - tette hozzá - Magyarország úgy véli, hogy szükséges olyan új intézkedéseket bevezetni, finomításokat eszközölni az olyan európai és globális szabályozásokban, amelyek megerősítik a nemzeti kisebbségek önazonossághoz való jogát. Szili Katalin hangsúlyozta: a jelenlegi jogi eszköztár nem elegendő a jogok garantálásához, a tagállamokban kötelező erejűvé kellene tenni azt, hogy államalkotó tényezők legyenek a nemzeti kisebbségek, és a kollektív jogaikat is biztosítani kell, az asszimilációt megelőzendő.
"Az identitáshoz való jog alapvető emberi jog, így védeni kell. A nemzetek Európájának megőrzése csak akkor lehetséges, hogyha az önazonosságot és a kollektív jogokat biztosítják"
- húzta alá.
Kalmár Ferenc miniszteri biztos elmondta, hogy a magyar elnökség öt alapelvet fogalmazott meg, amelyekre európai kisebbségvédelmi politikát lehet építeni.
"A nemzeti kisebbségvédelem nem belügy, hanem európai ügy, amelynek alapja a nemzeti identitás. Ez magában foglalja az anyanyelv használatának jogát és az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot. Továbbá az identitás - egyéni és kollektív - az emberi méltóság része, így mindkettőt törvénnyel kell védeni. A nemzeti kisebbségek államalkotói részei kell, hogy legyenek az adott országnak, ugyanakkor a nemzeti identitásokat nem az állampolgárságuk határozza meg" - taglalta.
"A nemzeti kisebbségek, amelyek több száz éve élnek egy adott ország területén, kultúrát teremtettek, sok esetben magasabb szintű kultúrát, mint az adott többség, így azt az államot gazdagították, ahová az a terület tartozik, ahol jelenleg élnek" - tette hozzá.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy az ET-tagországok területén mintegy 100 milliós nemzeti kisebbség él.
"Ügyük nem magyar ügy, nem is kizárólag közép-európai, hanem általános jelenség"
- hangsúlyozta.
Mint mondta, a magyar nemzet egyharmada a határokon kívül él, ezért Magyarország számára helyzetük prioritás. Sajnos -tette hozzá -, a jogaikat illetően jelenleg visszalépéseket lehet tapasztalni. Példaként hozta fel, hogy az Ukrajnában, több mint ezer éve ugyanazon a területen élő nemzeti közösség jelenleg nem kapja meg a neki járó jogokat.
"Az Európa Tanácsnak, de az Európai Uniónak is az egyik legfontosabb ügye kell, hogy legyen a nemzeti kisebbségek védelme. Szeretnénk, ha a tagállami alkotmányokba bekerülnének a nemzeti kisebbségek mint államalkotó tényezők, és a szülőföldjükön való boldogulás is általános európai jog lenne" - hangsúlyozta.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint az ET meglévő eszközrendszere, a nyelvi charta és a kisebbségvédelmi keretegyezmény hatékony fellépést biztosít a nemzeti kisebbségek védelmére, így az EU-nak is fokozatosan csatlakoznia kellene ezekhez a konvenciókhoz, és ezekre építve létre kellene hoznia saját kisebbségvédelmi rendszerét. Azt is javasolta, hogy az ET-nek nemzeti kisebbségi elégedettségi felmérést kellene készítenie a tagállamokban, hogy össze lehessen hasonlítani, és valós képet lehessen kapni helyzetükről.
Gál Kinga fideszes politikus, az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának társelnöke arról számolt be, hogy "az Európai Bizottság magatartása mindig nagyon tartózkodó, sőt elutasító az őshonos kisebbségek kérdéskörét illetően. "Kettős mércét alkalmazva cinikus módon kompetenciahiányra, a szubszidiaritás elvére hivatkozik, miközben folyamatosan ássa alá a tagállamok szuverenitását, és lényeges tagállami hatásköröket igyekszik felülírni, ha a politikai érdek épp azt kívánja" - hangsúlyozta.
Az uniós parlamenti képviselő a magyar elnökség kisebbségvédelmi zárókonferenciáján elmondta, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia plénumának tagjaként hangot kíván adni annak, hogy ebbe a közös gondolkodásba is becsatornázódjon a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségi közösségek hangja, ezen közösségek érdekének hatékony megjelenítése. "Itt az ideje, hogy végre áttörjük a bizottság ellenállásának falát, és legyen nyitottság a valós esélyegyenlőség megvalósítása irányába konkrét jogszabályok által" - húzta alá.
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség EP-képviselője kifejtette: az Emberi Jogok Európai Egyezménye mellett a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának létrehozása az Európa Tanács legnagyobb eredményei, mert ezek az eszközök érték el a legnagyobb hatást Európában. Hozzátette: sajnos a kilencvenes évek óta stagnál a kisebbségvédelem, az Európai Unió pedig, annak ellenére, hogy az értékek megtestesítőjeként és nemzetközi jó példaként tekint magára, mégis szándékosan mellőzi a nemzeti és nyelvi kisebbségekre vonatkozó közös normarendszer kialakítását.
"Az Európai Uniónak fel kellene karolnia a keretegyezményt és a chartát, és a jogállamisági vizsgálatok részévé kellene tennie a két dokumentumot" - hangsúlyozta a képviselő.
